A korábbi, 1500 kilométeres arcvonal leszűkült, de szűkülnek az orosz haderő lehetőségei is – kezdte a hadi helyzet ismertetését Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője az InfoRádióban elmondta, hogy a mostani, 350 kilométeres arcvonal egyik szárnya északon Harkivnál, míg a másik, délen Herszonnál van.
A szárnyakra az oroszok nem csoportosítottak nagy erőket. Csak 5-10 kilométerenként van egy-egy zászlóalj harccsoportjuk, ami alakulatonként 1000-1500 embert jelent.
Herszonnál az oroszok védelmi állásokat építettek ki és minden eszközzel lövik az ukrán erőket,
illetve Mikolajiv városát. Rakétacsapásokkal próbálják akadályozni az ukránok ellenlökéseit – közölte a szakértő.
Az északi fronton, Harkivnál más a helyzet – folytatta az ezredes. Itt korábban az ukrán erők folyamatos ellenlökésekkel egy 25 kilométeres gyűrűt alakítottak ki a város körül. A oroszok most újabb támadásokat indítottak a város felé, ismét folyamatosan lövik, illetve rakétacsapásokat mérnek az ukránokra.
A frontvonal középső részén, a Donbaszban, az oroszok még egy nyolcezer négyzetkilométeres terület megszerzésért küzdenek. Jelentős az erőfölényük mind létszámban, mind pedig tüzérségi eszközök tekintetében. Velük szemben 8-10 ukrán dandár védekezik, egységenként 3000 fővel. Az orosz túlerő miatt
az ukránok már elvesztették az alakulatok személyi állományának és fegyverzetének 60-80 százalékát.
Ezért új erőket, főleg tartalékos területvédelmi dandárokat vontak előre az arcvonalba – mondta Resperger István. Volodimir Zelenszkij elnök pedig egy rendeletet írt alá, amelynek értelmében nőket is lehet frontvonalba küldeni. Mindenkit erre a részre összpontosítanának. Az orosz fölényt nyugati fegyverekkel próbálják ellensúlyozni. Főleg lőszerraktárakat, illetve logisztikai pontokat támadnak – közölte a katonai szakértő.
Resperger István azzal folytatta a hadi helyzet ismertetését, hogy az oroszok Szeverodonyeck, Bahmut, illetve Liszicsanszk után most Kramatorszk irányába törnek előre. Céljuk az itt lévő ukrán erők felszámolása.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azt is elmondta, hogy
mindeközben megkezdődött a már elfoglalt déli területek oroszosítása.
Elmesélte, hogy behúzták az orosz kábeltévét, bevezették az orosz SIM-kártyákat és a rubelelszámolást. Olyan hivatalnokokat is keresnek, akik a közigazgatásban hajlandók együttműködni az oroszokkal. Ez a politikai cél – hangoztatta Resperger István. A katonai pedig az, hogy az arcvonalat minél inkább nyugati, illetve északi irányba tolják. A cél az, hogy az amerikaiaktól, a britektől és a németektől kapott, 70 kilométeres hatótávolságú sorozatvetőkkel már ne érhessék el az ukránok a szakadár donyecki "népköztársaságokat". Ezért biztonsági okai is vannak, hogy az oroszok vadásznak ezekre ez eszközökre, nehogy az ukránok messziről tudjanak csapásokat mérni rájuk.
Az amerikaiak 14 HIMARS nevű rakéta-sorozatvető rendszert akarnak átadni
– számolt be Resperger István. Hármat a britektől kapnak majd az ukránok és ugyancsak három Mars II-es sorozatvetőt küldenek a németek. A HIMARS sorozatvető hat 227 milliméteres rakétát tartalmaz, amelyek rendkívül pontos, GPS-vezérelésű fegyverek – nyilatkozott a szakértő. Majd azt is hozzá tette, hogy tényleg pontcélokat képesek eltalálni, a hatásos lőtávolságuk pedig 70 kilométer körül van. Egy ütegben három ilyen rakétaindító van, amelyek nagyon gyorsan újratölthetők és rendkívül mozgékonyak. Az amerikaiak viszont a nagyobb, 300 és 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat nem adták át az ukránoknak, nehogy orosz nagyvárosokat lőjenek és tovább mélyítsék a konfliktust. Egy ilyen rakéta-sorozatvetőrendszer körülbelül 5,6 millió dollárba kerül. Ebből most 14 darabbal fog rendelkezni Ukrajna – közölte a közszolgálati egyetem tanszékvezetője.
Az ezredes szerint ebben a helyzetben
a béketárgyalásnak akkor lesz esélye, ha mindkét fél reálpolitikusként viselkedik,
és befejeződik a Donbaszban a donyecki erők felszámolása.
"Akkor várható egy nagyobb hadműveleti szünet orosz részről is, hiszen logisztikailag a személyi állományt, a technikát, a lőszert fel kell tölteni. Ezt követően lehet esetleg fegyverszünetről, a tűzszüneti vonalról, fogolycserékről, a halottak átadásáról egyeztetni. A béke még ennél is messzebb van" – hangoztatta Resperger István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.
