Még a magas jövedelműek is csuklani fognak, amikor 1500 euró helyett hirtelen 4500 eurót kell majd fizetniük évente a fűtésért – nyilatkozott az RND német hírszolgálatnak a zöldpárti miniszter. Az alacsony, illetve közepes jövedelműek számára ennek az összegnek az előteremtése egyszerűen elképzelhetetlen - fogalmazott.

Robert Habeck, aki egyben alkancellár is, elengedhetetlennek nevezte, hogy a kormány az érintettek számára segítséget nyújtson nem csak 2022-ben, de 2023-ban is. Meggyőződését fejezte ki, hogy a pénzügyminisztérium áldását adja ehhez.

A magánháztartások, valamint a kórházak, az idősotthonok, a különböző ápolási intézetek természetesen ugyancsak megkülönböztetett "védelemre" számíthatnak - hangoztatta a miniszter.

Habeck az irodai helyiségekkel rendelkező vállalatokat ugyancsak energiatakarékosságra szólította fel.

"Végzetes lenne a hivatalokat, illetve irodákat 23 óra után is fűteni, és ezáltal egész iparágakat veszélyeztetni"

– jelentette ki.

A miniszter megfontolandónak nevezte azt is, hogy olyan üzemekben, valamint vállalatoknál, amelyekben a munka átmeneti időszakra leállítható, a többi között a karácsonyi, valamint a húsvéti időszakban hosszabb szünetet rendeljenek el. Ezekben az időszakokban amúgy is sokan vannak szabadságon – tette hozzá.

Habeck azt is felvetette, hogy ahol ez lehetséges, meg kell változtatni a "fűtési rendet". Utalt arra, hogy számos középületben reggel 6 órától este 23 óráig "teljes gőzzel" fűtenek, a reggeli, illetve az esti órákban csökkentsék a hőmérsékletet.

A miniszter ismételten elutasította, hogy a súlyos energiaellátási válság miatt meghosszabbítsák a még működő három, az év végén teljes "bezárásra" ítélt atomerőmű működési idejét. Ezt nem csak az ellenzéki konzervatív CDU/CSU szorgalmazza, de a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP is.

Habeck szerint ez a felvetés nélkülöz minden objektivitást.

Mindenekelőtt azért, mert az atomerőmű rendkívül kockázatos technológia – fogalmazott a miniszter, aki szerint az erőművek további működtetését a biztonsági feltételek sem teszik lehetővé. Erre utal az is, hogy a szóban forgó erőműveket üzemeltető cégek ugyancsak elzárkóztak a "hosszabbítástól". A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a szociáldemokrata párt és személy szerint Olaf Scholz kancellár kiáll az erőművek végleges bezárása mellett.