Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Brüsszel, 2018. február 5.Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja perének első tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én. A merényletsorozat főszervezőjének tartott Abdeslamot gyilkossági kísérlettel vádolják, mert rálőtt az őt elfogni próbáló rendőrökre Brüsszelben. (MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand

Három napig tartott a vádbeszéd a párizsi vérengzés perében

Tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Salah Abdeslamra.

A francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte pénteken a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, Salah Abdeslam ellen, a párizsi különleges esküdtszéken kilenc hónappal ezelőtt kezdődött perben.

"A megszólalásai és a könnyei ellenére Salah Abdeslam a végsőkig hű maradt az ideológiájához, és képtelen bármilyen megbánás kifejezésére. Nem adta fel az önkéntesen vállalt szolgálatát" a dzsihadizmus iránt - hangsúlyozta Camille Hennetier ügyész a három napig tartott vádbeszéd végén.

"Salah Abdeslam 6 évi hallgatás után elmondta a saját verzióját, amely tele volt ellenmondásokkal. Ő választotta meg a számára megfelelő pillanatot. És megválasztotta hozzá a kérdéseket is", amelyekre hajlandó volt válaszolni - emlékeztetett a vádhatóság képviselője.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés a francia büntetőjogban, 1994-es bevezetése óta csak négy alkalommal alkalmazták a bíróságok.

A 32 éves francia állampolgárságú vádlott a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban - ahogy azt a perben állította -, miközben a terrorcsoport - vele ellentétben Szíriában kiképzett dzsihadistái - hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.

A 2021. szeptember 8-án kezdődött pernek több mint 2500 felperese van, túlélők és az áldozatok hozzátartozói, akik közül több mint négyszázan tettek tanúvallomást a Franciaországban valaha elkövetett legvéresebb, hat év fél évvel ezelőtti terrortámadás bizonyítási eljárásában.

Az ügyészek mind a 20 vádlott felelősségét részletezték a merényletsorozatban. Hatan közülük, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, feltételezhetően meghaltak Szíriában, őket távollétükben ítélik el. A vádhatóság mindannyiukra életfogytiglani börtönbüntetést javasolt.

Salah Abdeslamon kívül 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók, valamint közvetítők a fegyverek és a hamis papírok beszerzésében. Hárman szabadlábon védekezhetnek.

Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Mohamed Abrinire, Abdeslam gyerekkori barátjára, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba, a svéd állampolgárságú Osama Krayemre és a tunéziai Sofien Ayarire, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult. Életfogytiglani börtönbüntetést érdemel az ügyészség szerint a belga Mohamed Bakkali is, akit az egyik fő logisztikai szervezőnek tart a vád. A többi vádlott ellen öt és húsz év közötti börtönbüntetést javasolt az ügyészség.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

Hétfőtől két héten át a védelem kap szót. Az ítélethirdetést június 29-én tervezi az esküdtszék.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×