„Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz” – mondta Lloyd Austin a védelmi minisztériumban (Pentagon) a találkozó után. „Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban” – tette hozzá a tárcavezető.

Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot – nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, a németországi Ramsteinben található bázison – áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.

Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is – mondta Austin. A védelmi miniszter kiemelte, hogy Dánia például hajók ellen bevethető támadórakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel.

„Itt mindenki megérti ennek a háborúnak a tétjét”

– fogalmazott.

Austin háláját fejezte ki minden országnak, amely támogatást ajánlott fel és elmondta, hogy a csoport megalakulása óta eltelt négy hétben folyamatosan nő az adományozási kedv. „A mai megbeszélések után pedig örömmel jelenthetem be, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket” – közölte a védelmi miniszter hozzátéve, hogy a csoport következő ülését június 15-én, nagyjából a NATO védelmi miniszteri ülésével egy időben, Brüsszelben tartják majd.

Az ENSZ becslései szerint Oroszország február 24-én elindított Ukrajna elleni háborújában legalább 3930 civil vesztette életét és 4532-en megsebesültek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint közel 6,5 millió ember menekült el más országokba, és több mint 7,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Az egy Kína politika nem változott, de…

Washington politikája nem változott – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, amely Joe Biden amerikai elnök Tajvannal kapcsolatos tokiói kijelentésére vonatkozott.

Az amerikai elnök hétfőn Kisida Fumio japán miniszterelnökkel találkozott Tokióban. Megbeszélésük után Biden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Tajvan esetleges „megszállása” esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. „Erre köteleztük el magunkat” – fogalmazott. Biden hétfőn úgy nyilatkozott: Washington elfogadja az „egy Kína” politikáját, de „nem lenne helyénvaló”, ha Peking ezt erő alkalmazásával próbálná érvényesíteni.

„Ahogy az elnök mondta, az egy Kína politikánk nem változott” – mondta Austin, aki kiemelte, hogy törvényben vállaltak kötelezettséget arra, hogy „biztosítják Tajvan számára a védekezéshez szükséges eszközöket”.

Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a Kína által saját területe részének tekintett szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a védelme biztosításához szükséges fegyverekkel. Biden hivatalba lépése óta az amerikai kormány három jelentős katonai szállítmányt hagyott jóvá Tajvannak. Tavaly augusztusban negyven 155 milliméteres önjáró löveg eladását, februárban százmillió dollár, áprilisban pedig kilencvenötmillió dollár értékű, újabb fegyvereladást hagytak jóvá.