Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
2017. április 7-én készült kép Sehbaz Sarifről, a pakisztáni parlamenti alsóház ellenzékének vezetőjéről Iszlámábádban. A pakisztáni miniszterelnöki tisztségre Sehbaz Sarif a legesélyesebb azt követően, hogy a parlament megvonta a bizalmat Imran Hán miniszterelnöktől 2022. április 9-én. A több mint 220 milliós lakosságú ország 75 éves történelme alatt egyetlen miniszterelnök sem töltötte ki ötéves ciklusát.
Nyitókép: MTI/AP/Andzsum Navíd

Megválasztották az új pakisztáni kormányfőt

Az új kormányfő testvére háromszor volt az ország miniszterelnöke.

A pakisztáni parlament megválasztotta miniszterelnöknek Sehbaz Saríf ellenzéki vezetőt, miután két nappal korábban megvonta a bizalmat Imran Hán kormányfőtől.

Sehbaz Saríf annak a Navaz Sarífnak az öccse, aki háromszor volt az ország miniszterelnöke, és akinek politikai pályafutását számos botrány övezte. Különböző köztörvényes bűncselekményekkel, korrupcióval és terrorizmussal is megvádolták, többször bebörtönözték, majd végül eltiltották a részvételtől a politikai életben, és most londoni száműzetésben él.

A 342 tagú alsóházban 174-en szavaztak Sehbaz Saríf megválasztására. A másik jelölt Sah Mahmúd Kuresi külügyminiszer volt, akit a kormánypárt, a Pakisztáni Igazságosság Pártja (Tehrik-i-Inszaf) támogatott, de miután a kormánypárt képviselői - kereken százan - a szavazás előtt mindössze néhány perccel kivonultak a teremből, sőt, testületileg lemondtak parlamenti mandátumukról -, Kuresi egyetlen szavazatot sem kapott.

Hírügynökségek szerint a kormánypárt kivonulásával csak tovább húzódik az ország belpolitikai válsága.

Az AP amerikai hírügynökség hozzátette, hogy Sehbaz Saríf megválasztása nem garantálja Pakisztán békés jövőjét és a gazdasági problémák megoldását.

A 70 éves Sehbaz Saríf 1988 óta vesz részt a politikai életben, és egyéb posztok mellett a legnépesebb és politikailag legfontosabb tartomány, Pandzsáb vezetője (főminisztere) volt három cikluson át.

A több mint 220 milliós lakosú ország 75 éves történelme alatt egyetlen miniszterelnök sem töltötte ki ötéves ciklusát.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×