A köztársasági választási bizottság (RIK) adatai szerint 14 óráig a választásra jogosultak 31,56 százaléka adta le voksát, két évvel ezelőtt ez az arány 26,11 százalék volt. A várakozások szerint 20 óráig a szavazásra jogosultak több mint 50 százaléka az urnák elé járul, míg két éve 48,9 százalékos volt a részvétel.

Szavazata leadásakor Aleksandar Vucic államfő, aki egyben a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke, reményének adott hangot, hogy magas lesz a részvételi arány, és az emberek a gazdasági fejlődésre fognak szavazni, amelyet a Szerb Haladó Párt vezette kormány képvisel. Hozzátette: elnökjelöltként jelentős és meggyőző győzelemre számít már az első fordulóban. "A jövőben a legfontosabb a béke és a stabilitás megőrzése, valamint a gazdasági fejlődés biztosítása" - húzta alá.

Ana Brnabic miniszterelnök - aki szintén az SNS tagja - a voksoláskor kiemelte, a választás a demokrácia legfontosabb napja. Reményét fejezte ki, hogy a szerb állampolgárok azokra adják a voksukat, akik képesek biztosítani a békét és a stabilitást az országban, és értékelik az eddig elvégzett munkát és az elért eredményeket.

A kormánykoalíció kisebbik partnerének, a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) az elnöke, Ivica Dacic úgy fogalmazott: az emberek nem választhatják meg a kort, amelyben élnek, de megválaszthatják, hogy ki vezesse azt az államot, amelyben az ilyen nehéz időkben élniük kell. Hozzátette: az emberek arról döntenek, milyen legyen Szerbia a jövőben. Kiemelte: a kampány nagyon pozitív volt, újra érezhető volt az emberekben az energia és a tenni akarás.

A szintén a kormánykoalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István szavazata leadásakor elmondta, a választás mindig a jövőről szól, és az emberek mindig azt remélik, hogy a jövő szebb és jobb lesz, mint a jelen vagy a múlt. Mint mondta: a VMSZ azt szeretné, ha megközelítőleg annyi szavazatot kapna, mint két évvel ezelőtt, vagyis ha körülbelül 70 ezren voksolnának rájuk, ez ugyanis garantálná a párt legitimitásának a megőrzését. Hozzátette, hogy reményei szerint marad az a politikai stabilitás, amely eddig is jellemezte Szerbiát és a térséget, és az elnökválasztáson az a jelölt - Aleksandar Vucic - győz, aki ezt garantálni tudja.

Pásztor Bálint, a VMSZ listavezetője rámutatott, a választás egyik tétje, hogy erős parlamenti képviselete legyen a vajdasági magyar közösségnek a belgrádi parlamentben, hogy folytatni lehessen a megkezdett munkát, és lényeges az is, hogy olyan elnöke legyen Szerbiának, aki a továbbiakban is nyitott lesz a vajdasági magyarság igényeire.

A parlamentbe jutásért küzdő egyesült ellenzék képviselője, Zdravko Ponos, az Együtt Szerbia Győzelméért nevű koalíció elnökjelöltje a voksoláskor arról beszélt, hogy Szerbiának óriási változásra van szüksége, és reményét fejezte ki, hogy a választásokat követően a szerb társadalom beléphet a normalitás időszakába, ahol megszűnnek a mesterségesen létrehozott megosztások, és biztosabbá válik a jövő.

Az ultranacionalista Dveri Mozgalom vezetője, Bosko Obradovic szerint a választás napja harminc év után változást hozhat, és ez lehet a korrupt szerbiai rendszer leváltásának a kezdete.

A közvélemény-kutatások nem utalnak arra, hogy kormányváltó hangulat lenne a nyugat-balkáni országban. A legfrissebb felmérések szerint a Szerb Haladó Párt a voksok 53,6 százalékát szerezheti meg.

A választási kampány elején a kormánypártok és a köztársasági elnök az eddig elért eredményekre helyezte a hangsúlyt, és a munka folytatásához kért támogatást, míg az ellenzék egyetlen üzenete a kormány megbuktatása volt. Az ukrajnai háború kitörését követően Aleksandar Vucic államfő és az általa vezetett Szerb Haladó Párt irányította kormány inkább a béke és a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt, míg az ellenzék továbbra is a kormányváltást hangsúlyozta, ám most már nem az állítólagos diktatórikus irányítás, valamint a korrupciós botrányok miatt, hanem azért, ahogyan az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot ebben a háborús helyzetben kezelte.

Az ellenzék egyik része szerint hibázott Belgrád, amikor elítélte Oroszországot azért, mert bevonult Ukrajnába, holott inkább hálásnak kellene lenni Moszkva eddigi támogatásáért és barátságáért, az ellenzék másik része szerint viszont csatlakozni kellett volna az Oroszország elleni szankciókhoz, még akkor is, ha ezzel Szerbia veszélyezteti a gázellátását és energiabiztonságát.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenharmadik parlamenti választás. A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár 7 és 20 óra között adhatja le voksát, az első, nem hivatalos eredmények 22 óra körül várhatók.