Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Rekordot döntött a politikai bűncselekmények száma tavaly Németországban

Több ezer politikai indíttatású bűncselekményt követtek el tavaly Németországban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, és meglehet, hogy az alaptörvény ellen szegülő bűnözők a járvány után új témát keresnek majd, hogy tovább rombolják az állam tekintélyét - mondta a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetője egy hétfői interjúban.

Holger Münch a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) adott interjúban kiemelte, hogy 2011 óta folyamatosan emelkedik a politikai indíttatású bűncselekmények száma Németországban. Ez a szám tavaly is új csúcsra emelkedett, a hatóságok először regisztráltak ötvenezernél is több politikai indíttatású bűncselekményt. Ez azt mutatja, hogy a gyors társadalmi változások és a politikai rendszerbe vetett bizalom sokhelyütt alacsony szintje révén "a radikalizálódásnak kedvező légkör" alakult ki az országban - mondta a BKA vezetője.

Ebben a légkörben formálódott mozgalom a járvány lassítását szolgáló korlátozások ellen. A szélsőségesek tavaly nagyjából 9000 politikai indíttatású bűncselekményt követtek el a járvánnyal összefüggésben.

A korlátozások fokozatos visszavonásával párhuzamosan ugyan "némi enyhülés" tapasztalható, ez azonban gyorsan megváltozhat, például a vírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás kötelezővé tételéről szóló vitával összefüggésben - mondta Holger Münch.

Kiemelte, hogy a járványkezelés módszereinek elutasítását bűncselekményekkel is kifejező körökhöz tartozó emberek nagy részét valójában nem maga a SARS-CoV-2 elleni küzdelem foglalkoztatja, hanem

inkább az a kérdés, hogy megfelelő rendszer-e a demokratikus jogállam. Így feltételezhető, hogy ezek az emberek a járvány után új területet keresnek majd.

Új témájuk lehet például az éghajlatváltozás, attól függően, hogy milyen korlátozások vagy terhek, költségek kapcsolódnak hozzá - fejtette ki a BKA vezetője, hozzátéve: az új társadalmi kihívásokkal együtt minden bizonnyal a politikai indíttatású bűncselekmények száma is új csúcsokra emelkedik majd.

Elmondta, hogy a legnagyobb veszélyt továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású politikai bűncselekmények jelentik, amelyek az esetek nagyjából harmadát teszik ki. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban viszont főleg olyan bűncselekmények történnek, amelyek nem illeszkednek az eddigi kategóriákba, nem sorolhatók a szélsőbaloldali, szélsőjobboldali, külföldi vagy vallási ideológia által motivált politikai bűncselekmények közé. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) már ki is dolgozott egy új statisztikai kategóriát, amely "az állam alkotmányvédelmi szempontból releváns delegitimációja" nevet kapta. A BKA is kiigazítja a statisztikai nyilvántartását, hogy a egyértelműbben tudják osztályozni az új típusú politikai bűncselekményeket - fejtette ki Holger Münch.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője a többi között arról is szólt, hogy

háborús bűncselekmények potenciális tanúiként kezelik az orosz invázió ellen Ukrajnából Németországba menekülő embereket.

A szövetségi legfőbb ügyész elindított egy úgynevezett strukturális vizsgálatot annak megállapítására, hogy követtek-e el háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket Ukrajnában, és utasította a BKA-t, hogy járjon utána az ilyen nyomoknak.

"Ezért is kulcsfontosságú, hogy tudassuk a menekültekkel: ha háborús bűnöket tapasztaltak, és jelenteni akarják, mi rögzítjük az adatokat" - húzta alá Holger Münch, hozzátéve, a menekültek tanúvallomásainak hatalmas jelentőségük lehet.

A BKA vezetője elmondta azt is, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben

tapasztalnak bűncselekményeket a Németországban élő orosz, illetve ukrán származású emberek ellen.

Hetente nagyjából 200 ilyen esetet jegyeznek fel, a többségük oroszellenes. A bűncselekmények a sértegetéstől és fenyegetéstől a fizikai erőszakig terjednek, és előfordul garázdaság is.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×