Az Európai Bizottság és az EU Fogyasztóvédelmi Hatósága (Consumer Protection Authority – CPA) kedden megerősítette, hogy a 2015-ös „dieselgate” botrányba keveredett valamennyi gépjármű eladása után a gyártók kompenzációt kötelesek fizetni az európai uniós vásárlóknak.

A cég az elmúlt hat évben

a német vásárlókat lényegében kártalanította, ami állítása szerint mintegy 31,1 milliárd eurójába (több, mint 11 ezer milliárd forint) került idáig.

A Volkswagen-csoport érdekeltségébe tartozó autókról 2015-ben bizonyította be az amerikai környezetvédelmi (Environmental Protection Authority) hatóság, hogy a gyártó hamis tesztet alkalmazott a károsanyag-kibocsátás mértékének demonstrálásához. A tesztelésnél olyan eszközt használtak, amely laboratóriumi körülmények között valóban alacsonyabb kibocsátási értéket produkált, de ami mit sem változtatott azon, hogy forgalmi használatban ezek az adatok jóval magasabbak lehetnek.

A botrány akkor félmillió, Amerikában eladott gépjárművet érintett, ám összességében 11 millió, világszerte eladott autóról volt szó, amelyből – mint

az Európai Bizottság nyilatkozata kedden emlékeztetett – 8,5 millió darabot az EU belső piacán értékesítettek.

A Volkswagen-csoport beismerte a csalást, és néhány héttel a botrány kirobbanása után Martin Winterkorn elnök-vezérigazgató be is jelentette lemondását, amit aztán számtalan további lemondás, valamint Németország- és Európa-szerte kártérítési perek sokasága követett.

A Németországon kívül, ám EU-piacon belül értékesített gépjárművek utáni kompenzáció kérdését azonban mindmáig nem rendezték, jóllehet, mint a szerdai EUobserver beszámolt róla, időközben számtalan tagállami bírósági per végítélete kimondta ennek jogosultságát.

A brüsszeli portál példaként említi egy hollandiai bírósági ez év eleji döntését, amely az ily módon manipulált Volkswagen, Audi, Seat vagy Skoda-autók tulajdonosainak 3000 eurós kártérítést ítélt meg. Ha már használt állapotban értékesítették őket, akkor 1500 euró kompenzáció járna az ily módon félrevezetett vásárlónak – vélték a holland bírák.

A gyár egyelőre mereven elzárkózik az európai kártérítéstől, attól tartva, hogy

bármilyen európai kártérítési precedens olyan további kifizetések tömegére kényszerítheti őket, amelybe az egész cég belerokkanhat.

A holland ítélet kapcsán például az EUobserver szerint az volt a Volkswagen reagálása, hogy a gyár megítélése szerint „a holland fogyasztókat semmilyen gazdasági kár nem érte” a hibás kibocsátási adatokkal eladott járművek alkalmazásakor.

Egy további, gyakran használt érvelés a német autógyár részéről, hogy a kérdéses hibát időközben valamennyi járműnél – visszahívásos javítások révén – korrigálták. A CPA szerint mindez nem változtat azon, hogy a megvásárlás pillanatában a vevők téves információk birtokában döntöttek valamely típus megfizetése mellett.

Az EU-törvények értelmében a CPA állásfoglalása nem bír jogi kényszerítő hatállyal, most azonban új szakaszba lépett az ügy azzal, hogy immár az EU belsőpiaci szabályok betartásáért felelős Európai Bizottság is sorompóba állt.

Didier Reynders igazságügyi EU-biztos kedden immár arra hívta fel a figyelmet, hogy azzal, hogy a Volkswagen mégiscsak fizetett kártérítést a német fogyasztóknak,

egyenlőtlen helyzet alakult ki egyazon piacon belül a német és a nem német vásárlók között, amit viszont orvosolni kell.

Arra egyelőre nem történt utalás, hogy a brüsszeli testület milyen további – immár formális eljárást magában foglaló – lépéseket fontolgat, de megfigyelők szerint súlyos következményei lehetnek Németország egyik legfontosabb ipari csoportja számára, ha erre sor kerül.

A jelen fázisban egyelőre a CPA és a Volkswagen közvetlen egyeztetése zajlik. Ha ez megállapodással zárul, elvben még elejét vehetik a jogi eszközöknek.