Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Várhelyi Olivér: sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait

Az elmúlt hetekben Afganisztánban lezajlott események tanulságai is segíthetnek megérteni annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak haladnia kell a bővítési folyamattal - vélte Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja szerdán a szlovéniai Bledben, a magyar közmédiának nyilatkozva.

A magyar biztos a csúcsszinten megrendezett nemzetközi stratégiai fórumon (BSF) vett részt, ahol több nyugat-balkáni ország vezetőjével kétoldalú találkozókat is folytatott. A fórumon az uniós bővítés és Európa jövőjének kapcsolatáról szóló beszélgetés résztvevője volt, a térség több országának állam- vagy kormányfőjével együtt.

Nyilatkozatában Várhelyi Olivér úgy vélte, az uniós bővítési folyamat "nehéz periódust él át", és meg kell találni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, illetve meg kell találni a kiutat ebből.

Az afganisztáni tanulságokat is érlelve meg kell érteni, miért is fontos Európának, hogy a saját szomszédságában a hitelességével törődjön, és a hitelességét ki is használja - fogalmazott. Hozzátette, hogy

az elmúlt hetek történéseinek tükrében sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait.

Leszögezte, hogy a 2015-ös migránsválság megismétlődését sem szeretné senki.

A Nyugat-Balkán számára az unió mindig is a tagság perspektíváját ajánlotta, és úgy vélte, az afganisztáni kudarc remélhetőleg "mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem várhatunk". A csatlakozni vágyóktól meg kell követelnünk a feltételek teljesítését, de az EU-nak is minél gyorsabban meg kell hoznia a szükséges döntéseket - hangoztatta.

Szerbiáról szólva azt emelte ki: az EU-nak és Belgrádnak közös érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió része legyen, hiszen az ország meghatározó része a Balkánnak, de a Balkán stabilitása nem képzelhető el egy olyan hosszú távú megállapodás nélkül, amelynek az a lényege, hogy Szerbia hogyan lesz Európa része. Látható, hogy Szerbiában felgyorsultak a reformfolyamatok, és remélhető, hogy most már ebből eredményeket is fel lehet mutatni a csatlakozási folyamatban.

Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság letett az asztalra egy jelentős gazdasági tervet, amellyel a nyugat-balkáni országokban felgyorsítható a reálgazdasági-társadalmi csatlakozási folyamat, és ez segíthet a politikai folyamat felgyorsításában is.

A testület nagyjából egy évvel ezelőtt ismertette a térségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, amely a járvány utáni helyreállítás mellett a térség gazdasági potenciáljának kihasználását, valamint a térségen belüli együttműködés és kereskedelem fellendítését is célozza.

Az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán országai októberben csúcstalálkozót tartanak,

de ennek várható eredményeiről még túlságosan korai lenne találgatásokba bocsátkozni - vélte a bővítési biztos.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×