Mint a mentőakció befejezte után egy nappal kiderült, a tálibok segíttették az amerikaiakat a kimenekítési munkálatokban azzal, hogy a militáns csoport tagjai amerikai csoportokat kísértek a reptérre. Az amerikai katonák működtettek ott egy titkos kaput is, sőt, egy forró vonalat is üzemeltettek annak érdekében, hogy segítsék az amerikaiakat a kijutásban. Magas rangú amerikai tisztviselők szerint fantasztikusan működött a közös munka, de az abba bevont amerikaiak arról számoltak be, hogy főleg kezdetben ez nem volt igaz, amikor is a tálibok amerikai állampolgárokat, illetve ott állandó lakhellyel rendelkező embereket küldtek el oktalanul.

Források szerint a menekülni kívánó amerikaiaknak egyes találkozópontokon kellett gyülekezniük, ahol a tálibok ellenőrizték irataikat. Ők aztán elkísérték őket az amerikai kapuhoz: már odaérkezés előtt figyelemmel tudták kísérni a katonák az érkezőket, hogy biztosak lehessenek abban, nem éri őket atrocitás. Mint arról az akcióban részt vevők beszámoltak, sok amerikai nem akarta elhinni, hogy a tálibok valóban biztosítják majd számukra a szabad elvonulást. Az akcióról két, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztviselő beszélt a CNN-nek.

Szokatlan együttműködés

Az együttműködés annyiban nem meglepő, hogy az amerikaiak már hosszú évek óta álltak állandó tárgyalási pozícióban a tálibokkal, de ez olyan magas szintű taktikai koordinációt mutat, amire korábban soha nem volt még példa.

A tálibok naponta több csoportot is bekísértek, az egyik találkozóhely közvetlenül a reptér melletti belügyminisztériumi épület volt, ahonnan az amerikaiak szabad szemmel is figyelemmel tudták kísérni a menetet. Az amerikaiakat több üzenetben is emlékeztették, hol kell találkozniuk.

Amerikaiak nem voltak jelen ezeken a pontokon, így arról nem tudni, milyen gyakran történhettek és hány embert érinthettek azok az esetek, amelyekben zöld kártyával vagy amerikai útlevéllel rendelkezőket küldtek el a tálibok. Azt sem lehet tudni, hogy később ők kijutottak-e az országból, vagy sem. Volt olyan eset is, amelyben egy éjszakai találkozóra várták az amerikaiakat, akiknek aztán órákat kellett eltölteniük az épületben, miután útleveleiket és telefonjaikat elvették tőlük a tálibok. Később aztán visszakapták ezeket és a munka is gördülékenyebbé vált.

A titkos reptéri kapu jelentősége abban rejlett, hogy így az érintett amerikaiaknak nem a veszélyessé váló, egyetlen, a nemzetközi járatokhoz vezető bejáraton kellett belépniük a kabuli repülőtérre.

Sokan Afganisztánban ragadtak

Július óta 122 ezer embert, közte hatezer amerikai állampolgárt menekítettek ki Afganisztánból a kabuli reptérről: Huszein, az amerikai hadsereg egyik munkatársa azonban nem volt közülük. A férfi amerikai állampolgár, felesége júliusban hunyt el koronavírusban, hat lánya van. Az amerikaiaktól megtudta, csak úgy van esélye kijutni az országból, ha egyedül száll gépre. A férfi nem hagyta el hat gyermekét, így azonban hetüknek nincs más esélye elmenekülni, mint valamelyik határon keresztül kijutni az országból, írja a Reuters.

A kabuli repteret, melynek nincs légi irányítása vagy nemzetközi forgalma, egyelőre senki sem üzemelteti.

A határokig rossz minőségű utak vezetnek, több száz kilométert kell utazniuk a menekülni vágyóknak, a korábbi államvezetés tagjai, valamint az afgán katonák nagy veszélyben vannak, ha erre indulnak. A Huszeinhez hasonlóan külföldi útlevéllel rendelkezők, a vízumot felmutató afgánok és a vesztegetésre nagy összegeket szánók indulnak útnak a legjobb esélyekkel. Az ENSZ szerint év végéig félmillió afgán is elmenekülhet az országból.

Kevés a segítő

Száz ország vállalta eddig világszerte, hogy segíti azokat az afgánokat, akik el akarják hagyni szülőföldjüket, de egyik sem az országgal határos állam. Tádzsikisztán 100 ezer afgán menekült befogadására tett ígéretet, míg Üzbegisztán vállalta, hogy átengedi területén az amerikaiakat és esetleg másokat is Afganisztánból. Pakisztán – amely több mint 1,4 millió afgán menekült otthona már most is – egy hónapos tranzitvízummal mintegy 2000 afgánt fogadott be, akiket külföldi missziók, nemzetközi intézmények és nem kormányzati csoportok alkalmaznak, mondta egy névtelenséget kérő diplomáciai forrás.

A tálibok az amerikaiak távoztával megnövelik az ellenőrzőpontok számár a határok irányba: a legkomolyabb tiltás a nők férfi rokon nélkül történő utazására vonatkozik, így az egyedülálló nők menekülése gyakorlatilag esélytelenné vált.

A menekülőket segítő szervezetek senkinek sem ajánlják, hogy nekivágjanak a határokhoz vezető szárazföldi útnak.

"Hacsak nem olyasvalaki vagy, akire aktívan vadásznak, meg kell húznod magad – mondja egy volt amerikai tisztviselő. – Tudom, hogy lehetetlen ezt kérni egy olyan országban, amelyben rettegnek a jövőtől."