eur:
414.02
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Radikális iszlamista tálib harcosok járőröznek az általuk elfoglalt nyugat-afganisztáni Faráh városban 2021. augusztus 11-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, Faráh elfoglalásával az utóbbi öt napban már a hetedik tartományi székhelyet kaparintották meg a 34-ből. A szélsőségesek kezén van már Sibargan, Zarandzs, Aibak, Kunduz, Talikan, Szári-Pul és most már Faráh is.
Nyitókép: Mohammad Asif Khan

Szinte átjáróház volt a táliboknak a közösségi média - de csak eddig?

A tálibokat terrorszervezeteknek tartja, ezért a továbbiakban is tiltja a hozzájuk kapcsolható tartalmakat felületéről a Facebook: afgán szakértők vizsgálják a gyanús tartalmakat, ők döntenek azok sorsáról.

A Facebook már évek óta veszélyes szervezetnek tartja a tálibokét: gyors afganisztáni hatalomátvételük új kihívásokat jelent a közösségi médiaplatformok számára, mivel el kell dönteniük, hogyan kezeljék a hozzájuk köthető tartalmakat.

"A tálibokat az amerikai törvények terroristaszervezetként szankcionálják, veszélyes szervezetekre vonatkozó politikánk értelmében kitiltottuk őket a szolgáltatásainkból. Ez azt jelenti, hogy eltávolítjuk a tálibok által vagy nevükben fenntartott fiókokat, megtiltjuk a dicséretüket, támogatásukat és képviseletüket" - mondta a Facebook szóvivője a BBC-nek. A cég pastu és dari nyelven beszélő szakértők segítségével szűri ki a veszélyes tartalmakat. A cég azt is aláhúzta, hogy a hozzá tartozó Instagrammal és WhatsAppal kapcsolatosan is hasonlóképpen járnak el.

Egyes szolgáltatásokat tovább használnak

Mindennek ellenére a WhatsApp szolgáltatását egyes források szerint továbbra is használják a tálibok. A WhatsApp szóvivője úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan figyeli az afgán helyzetet, és amennyiben a tálibokhoz köthető felhasználói fiókokat talál, megteszi a kellő lépéseket.

A tálibok a Twittert is aktívan használják: az afgán hatalomátvételt követően több százezer követővel rendelkező szóvivőjük ezen a felületen is tudósított az eseményekről. Az al-Dzsazíra ugyanakkor arról ír, hogy a YouTube nem adott konkrét választ arra, hogy szintén tiltja-e a tálib tartalmakat, a kormányokra bízzák annak meghatározását, kik a terroristák.

Sok célra használják

A tálibok eddigi közösségimédia-jelenlétét a világ jóval elnézőbben fogadta, mint például az Iszlám Államét. A nyugat az ISIS-re fókuszált, míg ők nyugodtan kiépíthették internetes jelenlétüket - írja New Arab.

Az al-Merah névre keresztelt tálib hírcsatorna hat nyelven működik a Telegramon. Ugyanezen a felületen hírügynökségi szolgáltatásnál veszedelmesebb tevékenységet is végeztek már:

adománygyűjtésbe is kezdtek állítólagos afgán özvegyek és árvák számára.

A közösségi médiát is kreatívan használják: mutatós nők fotóival készítenek Facebook-profilokat, amelyekkel megpróbálnak bizalmas információkat megszerezni. Szövetségeseik egy online magazin számára is Facebook-oldal segítségével próbáltak önkénteseket toborozni, de ezt az oldalt, akárcsak a tálibok YouTube-csatornáját, megszüntették.

El is ismerik őket, meg nem is

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bár a legtöbb ország kevés jelét mutatja annak, hogy diplomáciai úton elismerné a csoportot, a tálibok helyzete a világszínpadon még változhat, ha megszilárdítják az irányítást.

"A tálibok a nemzetközi kapcsolatok szintjén némileg elfogadott szereplőnek számítanak"

- mondta az al-Dzsazírának Sinan Siyech Dél-Ázsia biztonságával foglalkozó kutató, az Edinburgh-i Egyetem doktorjelöltje, rámutatva a Kínával és az Egyesült Államokkal a csoporttal folytatott tárgyalásokra.

"Ha nemzetközileg elismerik a tálibokat, akkor egy olyan vállalat, mint a Twitter vagy a Facebook döntése arról, hogy ez a csoport elítélendő, bonyodalmakat okoz" - mondta el.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×