Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Philadelphia, 2020. augusztus 4.Rendőr siet a térdig érő vízben egy elakadt járművezetőnek segíteni az Ézsaiás trópusi vihar elvonulása után Philadelphiában 2020. augusztus 4-én. Pennsylvania államban a vihar számos településen áradásokat okozott.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Slocum

Új megoldásokkal kísérleteznek a halálos villámárvizek ellen

A klímaváltozás egyre gyakrabban hoz szélsőséges időjárási viszonyokat, ezért az Európa alacsonyabb területein fekvő városoknak fel kell készülniük arra is, hogy gyakrabban kell majd áradásokkal megbirkózniuk.

Kutatások szerint a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami utat nyit a hirtelen lezúduló özönvízszerű esőzéseknek. Ezek aztán a vizek kiöntését okozzák, ahogyan azt az elmúlt héten Belgiumban és Németországban is láthattuk. A keletkezett károk és az emberéletben esett veszteségek hatására sok helyen gondolkoznak azon, mit lehetett volna tenni az árral szemben – Németországban ugyanis a legsúlyosabban sújtott területeket felkészületlenül érték az áradások.

Sokféle megoldás létezik, melyekből a Euronews kiemelte Hamburg példáját: a német városban a HafenCity nevet viselő, új városrészt magasabbra emelik, mint amelyen a többi rész fekszik. Nem gátakkal akadályozzák meg tehát azt, hogy a víz betörjön lakott területre, hanem magasabb alapra építik a házakat, melyek így nyolc méterrel tengerszint fölött találhatók. HafenCitynek 15 ezer lakosa lesz a tervek szerint.

Jó példák sora létezik

Velencében régóta ismert az acqua alta jelensége: az áradások miatti magas vízszint időnként még vonzotta is a turistákat, de miután 2019-ben komoly károkat is okozott, újra napirendre került az egyébként már 1984-ben felvázolt árvízvédelmi projekt, a Mose. Ennek keretében víz alatti gátakat építenének, amelyeket csak akkor emelnek meg, amikor az Adriai-tenger felől érkező ár magasra emelné a vízszintet.

Késlekedés, korrupció és aggályok miatt a projekt megvalósulása egyre csak tolódik.

Manchesterben hasonló logika révén hoznak létre úgynevezett "szivacsparkot": a West Gorton Parkot annak érdekében hozták létre, hogy lassan nyelje el az esővizet ahelyett, hogy gyorsan bekerülne a szennyvízelvezető-rendszerbe. A 2020 júniusában az EU által finanszírozott GrowGreen kezdeményezés részeként megnyíló parkot vizet ivó parknak nevezik, mivel a környező utcák árvizeit egy sor csatornán keresztül a kifejezetten erre a célra kialakított esőkertekbe tereli.

A holland példa

A hollandiai Rotterdam, Európa legnagyobb kikötője a Rajna, a Maas és a Schelde összefolyásánál, kilencven százalékban a tengerszint alatt fekszik. Ennek a városnak más a célja: 2025-re "klímabiztos" akar lenni. Az árvizekkel szemben ellenállóbbá válás magában foglalja a part menti gátak és a viharhullámok elleni védelem megerősítését, valamint a folyópartok és a tetők zöldítését, miközben a garázsokat, parkokat és kerteket ideiglenes víztározókká alakítják át, amikor a vízszint megemelkedik.

Vannak ugyanakkor olyan mérnökök is, akik szerint

a természet segítségét kell igénybe venni

az árvízvédelmi rendszerek működtetéséhez: Hollandia a Rajna, a Maas, a Waal és az IJssel folyókra kiterjedő Helyet a folyónak elnevezésű programon is dolgozik. A terv a folyómedrek kiszélesítése és mélyítése révén megvédi a közeli városokat és településeket az áradásoktól: extra vízcsatornákat hoztak létre, az árvízveszélyes épületeket eltávolították és további tárolómedencéket hoztak létre. Amikor a vízszint megemelkedik, a helyi gazdákkal együttműködve szándékosan elárasztják a mezőgazdasági területeket.

Minden szinten fontos kérdés

Hollandia vízgazdálkodási infrastruktúrája egyébként is a világ legjobbjai közé tartozik a CNN szerint - beleértve a két futballpálya méretű, mozgatható karokkal ellátott óriási falakat, a part menti dűnéket, amelyeket évente mintegy 12 millió köbméter homokkal erősítenek meg, és olyan egyszerű intézkedéseket, mint amikor gátak és a folyók medrének vagy padlójának leengedésével és partjainak kiszélesítésével adnak nagyobb teret a duzzadáshoz.

A holland rendszer erőssége nagyrészt szervezettségében rejlik. Az ország infrastruktúráját egy kizárólag a vízzel foglalkozó kormányzati ág, a Közmunka és Vízgazdálkodási Főigazgatóság irányítja, amely mintegy 1500 kilométernyi mesterséges védművet tart karban. Emellett helyi árvízvédelmi hatóságok hoznak döntéseket a vízvédelemről. A vízgazdálkodási hivatal honlapja egyszerűen és világosan összefoglalja, hogy mit tesznek: "Több eső esik, a tenger emelkedik, és a folyóknak egyre több vizet kell elvezetniük. A magas vízállás elleni védekezés egzisztenciális jelentőségű, és az is marad".

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×