Eredménytelenül végződtek a tárgyalások Oslo és Budapest között a Magyarországnak juttatandó, 2,3 milliárd norvég korona (mintegy 78 milliárd forint) támogatás kapcsán, amely így nem kerül Budapesthez - jelentette be pénteken a norvég külügyminisztérium. Este reagált a Miniszterelnökség.
A közleményben a tárca részéről elmondták, hogy a tárgyalások a támogatás kezelésének az ügyében futottak zátonyra Budapest és a donorországok - Norvégia, illetve kisebb mértékben Izland és Liechtenstein - között.
Jóllehet e három ország nem tagja az Európai Uniónak, tagjai ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), élvezve az unióval közös gazdasági tér előnyeit. Ezért cserébe hozták létre az EGT Alapot és a Norvég Alapot, amelynek célja az unió "keleti" országainak felzárkóztatása pénzügyi támogatások révén.
Mindkét alap nagy részét Norvégia finanszírozza.
Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter kiemelte, hogy a támogatásból 100 millió koronát (3,4 milliárd forintnyit), a civil szférának szánt részt független kezelőnek kell kapnia, akinek biztosítania kell, hogy az összeg valóban a civil szférát és a társadalmilag érzékeny csoportokat erősíti.
"A donorországoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a legjobb jelöltet választják e célra. Magyarországgal nem jutottunk megegyezésre" - tette hozzá a közleményben.
"Egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok is súlyos nyomás alatt vannak, a kisebbségeket pedig elfogadhatatlan támadások érik" - jelentette ki Söreide az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában.
A világban egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – legalábbis ez derül ki a Green Policy Center tanulmányából. Az InfoRádió műsorában a szervezet társalapítóját és klímapolitikai tanácsadóját, Schaffhauser Tibort kérdezték.
Tíz év múlva is a hagyományos hitelintézetek uralhatják a globális bankrendszer eszközeinek mintegy háromnegyedét, ám a technológiai szolgáltatók a bevételek akár 40 százalékát is elorozhatják tőlük. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) elemzése szerint a digitalizáció szétrobbantja az ügyfélkapcsolatokat, a bevételszerzést és a kockázatvállalást: a bankok háttérszolgáltatóvá válhatnak (az ügyfél a platformé lesz, a kockázat a banké maradhat), miközben forrásaik ingatagabbá válhatnak, technológiai függésük pedig erősödhet.