Eredménytelenül végződtek a tárgyalások Oslo és Budapest között a Magyarországnak juttatandó, 2,3 milliárd norvég korona (mintegy 78 milliárd forint) támogatás kapcsán, amely így nem kerül Budapesthez - jelentette be pénteken a norvég külügyminisztérium. Este reagált a Miniszterelnökség.
A közleményben a tárca részéről elmondták, hogy a tárgyalások a támogatás kezelésének az ügyében futottak zátonyra Budapest és a donorországok - Norvégia, illetve kisebb mértékben Izland és Liechtenstein - között.
Jóllehet e három ország nem tagja az Európai Uniónak, tagjai ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), élvezve az unióval közös gazdasági tér előnyeit. Ezért cserébe hozták létre az EGT Alapot és a Norvég Alapot, amelynek célja az unió "keleti" országainak felzárkóztatása pénzügyi támogatások révén.
Mindkét alap nagy részét Norvégia finanszírozza.
Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter kiemelte, hogy a támogatásból 100 millió koronát (3,4 milliárd forintnyit), a civil szférának szánt részt független kezelőnek kell kapnia, akinek biztosítania kell, hogy az összeg valóban a civil szférát és a társadalmilag érzékeny csoportokat erősíti.
"A donorországoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a legjobb jelöltet választják e célra. Magyarországgal nem jutottunk megegyezésre" - tette hozzá a közleményben.
"Egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok is súlyos nyomás alatt vannak, a kisebbségeket pedig elfogadhatatlan támadások érik" - jelentette ki Söreide az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában.
KezdőlapKülföldOslónak és Budapestnek nem sikerült megállapodnia a norvég támogatásokról
Egyre többen fordulnak orvoshoz légzési panaszokkal, vagy a már ismert alapbetegségük tüneteinek súlyosbodása miatt. Ez jellemző a téli időszakban, és több oka van, de fel lehet rá készülni, illetve lehet jól kezelni – mondta az InfoRádióban Csoma Zsuzsanna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főorvosa.
Egyre kiélezettebb a hangulat akörül, hogy a lefoglalt orosz vagyon legjelentősebb részét birtokló Belgium készen áll-e beleállni az ukrán költségvetést és védekezést megmentő jóvátételi hitellel járó kockázatokba. Miközben a magyar kormány erősen elhatárolódik Ukrajna további anyagi támogatásáról a felmerülő korrupciós vádak miatt, addig most hét állam vezetője kérte arra az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyent és António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy tegyenek pontot az ügy végére, és győzzék meg a belga vezetést az immobilizált vagyonelemek hasznosításáról.
4 °C
