eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
FILED - 09 July 2021, Norway, Oslo: Kamzy Gunaratnam, deputy mayor of Oslo who survived the attack on Utøya, stands next to a monument in the government district with the names of the 77 people killed in the two attacks carried out by Norwegian terrorist Anders Behring Breivik. It has been 10 years since Breivik killed a total of 77 people in Oslo and on the island of Utøya. The police have learned from their mistakes, but society is only now beginning to come to terms with them. (to dpa Never again July 22 - Norways response to terror) Photo: Sigrid Harms/dpa (Photo by Sigrid Harms/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Sigrid Harms/picture alliance/Getty Images

Tíz éve történt az utoyai támadás

Hetvenhét ember vesztette életét az Adres Breivik kitervelte és végrehajtotta bombatámadás és mészárlás következtében.

A szélsőjobboldali Andres Breivik 2011 július 22-én Oslóban bombát robbantott, mely nyolc ember életét követelte, majd Utoya szigetén a Munkáspárt ifjúsági szárnyának többségében tinédzser tagjai közül végzett 69 fiatallal egy egész Európát megrázó terrortámadás keretében. Norvégiában országszerte megemlékezések állítanak emléket az áldozatoknak a mai napon.

Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint a terrortámadás a demokrácia elleni támadás volt, egy politikai indíttatású terrorcselekmény a Munkáspárt és eszméik ellen. Hozzátette, hogy "egy egész nemzetet ért a csapás. De mi újra felálltunk" - idézi a Euronews.

Az oslói katedrálisban szertartáson emlékeztek meg az áldozatokról, illetve a harangok is értük szóltak országszerte. A szertartáson az ABC News beszámolója szerint a 84 éves Harald király is részt vett Sonja királynéval együtt. Egy perces csenddel tisztelegtek együtt a 77 áldozat emléke előtt.

A szertartáson megszólalt Jens Stoltenberg, Norvégia tíz évvel ezelőtti miniszterelnöke is, aki arra figyelmeztette az országot, hogy

hiába reagáltak egy évtizede szertettel a gyűlöletcselekményre, a gyűlöletet nem sikerült azóta sem száműzniük.

A jelenleg NATO-főtitkári pozíciót betöltő Stoltenberg azt mondta: az elkövető Breivik egy volt a norvégok közül.

"Az elkövető szélsőjobboldali volt, visszaélt a keresztény szimbólumokkal. Az utcáinkon nőtt fel, ahhoz a valláshoz tartozott és ugyanolyan bőrszínű volt, mint az ország többségének. Közénk tartozott" - mondta Stoltenberg. "De nem olyan ember volt, aki tiszteli a demokráciát. Azok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy joguk van gyilkolni politikai céljaikért" - folytatta.

A megemlékezésen a támadás túlélői felolvasták a 77 áldozat nevét is, illetve a Norvégiában máig jelen levő rasszizmus veszélyeire is felhívták a figyelmet.

A terrortámadás elkövetőjét, Anders Breiviket 21 év börtönbüntetésre, a Norvégiában kiszabható maximumra ítélték, amely azonban meghatározatlan időre meghosszabbítható.

A férfi tíz évnyi börtönbüntetés leteltével amnesztiát kérelmezhet,

amelyet tavaly őszi híradások szerint meg is tervez tenni. Ez minden elítélt alkotmányos joga Norvégiában.

A merénylet volt a skandináv ország második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiája.

(A nyitóképen: Kamzy Gunaratnam, Oslo alpolgármestere, az utoyai támadás túlélője az olsói kormányzati negyedben álló emléktábla előtt. Az üvegfalon a két támadás 77 halálos áldozatának nevei olvashatók.)

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×