Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Strasbourg, 2013. március 13.2013. március 13-i kép az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épületéről. A bíróság 2013. április 30-i nem jogerős ítélete szerint Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt jogellenesen tartották foga az ukrán hatóságok azután, hogy előzetes letartóztatásba helyezték. (MTI/EPA/Patrick Seeger) *** Local Caption *** 50749492
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Hat év után, eljárási hibára hivatkozva nem döntött Strasbourg a magyarokat sújtó szlovák nyelvtörvényről

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága formai okokra hivatkozva elutasította egy magyar nyelvű párkányi tv-csatorna tulajdonosának hatéves panaszát, a szlovákiai nyelvtörvény szerinte emberi jogokat sértő alkalmazása miatt. Az okokat keresve több elágazás is adódik.

A hírre születő reakciók többsége részint elfogadhatatlan lassúságot rótt fel a strasbourgi bíróságnak (mintegy hat évet kellett várni az ítéletre), részint többen is a kényes ügy elől való kitérés bújtatott szándékát is vélelmezték a strasbourgi elutasítás mögött.

És bár önmagában a kitérés szándékát – ellenkező bizonyíték hiányában – sohasem lehet teljesen kizárni (bár nem feltétlen lenne jellemző a strasbourgi bíróság működésére), alaposabb nyomozással azért

kibuknak bizonyos eljárásbeli aknák is, amelyeknek különösen jogi ügyekben járatlanok számára könnyű áldozatul esni.

Úgy tűnik, jelen esetben is erről volt szó.

2013-ban a Szlovák Frekvenciatanács (RVR) 165 eurós pénzbírsággal sújtotta a párkányi városi televíziót működtető vállalkozást, mert egy tragikus autóbalesetről készült riportban szlovák feliratozás nélkül szólaltatott meg magyar szemtanúkat, miközben a szlovák nyelvtörvény értelmében a regionális televíziók szlovák műsorokat sugározhatnak, a magyar nyelv használata során pedig vagy feliratozni kell, vagy pedig meg kell ismételni szlovák nyelven azt, ami magyarul elhangzott.

A csatorna akkori tulajdonosa, Pereszlényi Gyula a szlovák legfelsőbb bírósághoz fordult panasszal, úgy vélve, hogy a büntetéssel sérült a sajtószabadság, mi több, a büntetéshez meghivatkozott jogszabály szerinte sérti a nemzeti kisebbségi és nyelvhasználati jogot. A bíróság elutasította keresetét, mire a sértett a szlovák alkotmánybíróságnál kért jogorvoslatot, ám itt is elutasították.

Ezt követően – a fentiek miatt 2015-ben – fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Strasbourgban összesen hat évet „ült” az akta, ami egyébként az európai szinten folyamatosan gyülekező ügyek tömege mellett nem példátlan, mígnem az illetékes testület állásfoglalása is megszületett. Ebben az aktát kézbe vevő kamara úgy döntött, hogy eljárásbeli hiba történt, mivel

Strasbourghoz az ügyben érintett helyi legfelsőbb bíróság döntését követő hat hónapon belül kell fordulni, most pedig túllépték ezt a határidőt.

A strasbourgi bíróságon alaphelyzetben hétfős bírói kamara dönt, amelynek ítélete ellen utóbb a Nagykamarához lehet fellebbezni. Fontos tudni, hogy a bírói testületben az Európa Tanács mind a 47 tagállama egy-egy bíróval jelen van – magyar részről Paczolay Péter –, azaz nem feltétlen pontos az a vélekedés, amely például a mostani elutasítás mögött alapból „nyugati hozzáállást” vélelmez, lévén a kamarák összetétele mindig vegyes nemzetiségű, és a testület egészében többségben vannak a „nem nyugatosok”.

Az elutasító ítéletet a sértett is, meg jogi képviselője, Fiala-Butora János is azzal kommentálta, hogy a strasbourgi bíróság „láthatóan nem akart állást foglalni a kérdésben”.

Többen utaltak arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy Strasbourgban csak akkor fogadnak be keresetet, ha a vonatkozó üggyel előzőleg a honi igazságszolgáltatás valamennyi lehetséges fokozatát megjárta az ügy. Pereszlényi ezért is fordult előbb még a szlovák alkotmánybírósághoz is, mielőtt beadvánnyal élt volna az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, közben „vesztette el” azt a hat hónapot, ami a legfelsőbb bíróság döntése után eltelt. Mindez sokak szemében szintén a bírósági vonakodás látszatát tűnt erősíteni.

Jogi szakvélemények azonban az ügy további lehetséges vetületére is rávilágítanak. Karsai Dániel jogi szakértő például saját portálján részletesen taglalja a lehetséges jogi buktatókat, amelyek közül

kiemelten hangsúlyozza a „hat hónapos szabály” strasbourgi szentségét,

amelyet megsértve eleve nem számíthatnak jogorvoslatra az ide fordulók.

Ahogy Karsai fogalmaz: „Strasbourghoz az utolsó érdemi hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, vagy ha nincs ilyen, a jogsértés bekövetkeztétől számított hat hónapon belül fordulhatnak. Ha elmulasztjuk, a bíróság nem foglalkozik az ügyünkkel.”

A kérdés kulcsa mindezek fényében láthatóan abban van, hogy mi számíthat „utolsó hatékony hazai jogorvoslatnak”? Maga a szakértő is megjegyzi, hogy ennek kifejtése további hosszas levezetést igényelne, annyi azonban így is kiderül, hogy konkrétan az alkotmánybíróság esetében nagyon lényeges beazonosítani a pontos jogcímet, összevetve a hazai és a strasbourgi joggyakorlatot.

Alaphelyzetben, ha a jogsértés ténye közvetlenül valamely jogszabály következménye, az alkotmánybíróság megkeresése elviekben elvárt Strasbourgban, mielőtt oda fordulna valaki. Ez a válasz azonban – jegyzi meg Karsai – csupán 80 százalékban igaz. Mint fogalmaz, a hazai alkotmánybíróságok gyakorlata „sok esetben köszönőviszonyban sincsen a strasbourgi sztenderdekkel. Másképpen fogalmazva, az alkotmánybíróság sokszor nem nyújt olyan jogvédelmet, mint amit a strasbourgi bíróság elvár.” (Megeshet például, hogy előbbi nem foglalkozik az előzetes letartóztatások jogszerűségével, amit Strasbourgban viszont elvárásnak tekintenek.)

Éppen ezért Karsai szerint

„mindig meg kell vizsgálni, hogy az adott kérdésben mi az alkotmánybíróság tényleges gyakorlata. Ha ez nagyon eltér a bíróságétól, akkor egyből lehet Strasbourghoz fordulni.”

Azaz, könnyen lehet, hogy a konkrét szlovák nyelvtörvényügyben is strasbourgi megítélés szerint az alkotmánybírósági megkeresés nem értékelhető lépés volt, és közvetlenül a legfelsőbb bíróság döntésétől kellett volna számolni a hat hónapos határidőt.

Fiala-Butora János mindenesetre a mostani elbukott kereset után is többeknek is azt mondta, hogy okulnak a történtekből, és hamarosan újabb, hasonló ügyet visz majd a strasbourgi bíróság elé.

Címlapról ajánljuk
Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.

Megszólalt Gulyás Gergely, meghökkentőt mondott a "nem létező" Kormányinfókról

A jelenlegi sajtóviszonyokat és az Országgyűlés munkájának színvonalát is bírálta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget 2018 májusa és 2026 tavasza között vezető volt miniszter egy videóban arról beszélt, hogy hónapok óta nem tartottak Kormányinfót, a parlamenti viták hangneme pedig szerinte ellehetetleníti az érdemi ellenzéki munkát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Októberben az OpenAI több mint 700, mesterséges intelligencia (AI) által generált tanulmányt tett közzé, amelyek a matematika jelentős nyitott problémáit oldják meg. Sok közülük annyira szakmai és sűrű szövegezésű, hogy egyetlen ember sem állítja magáról, hogy megérti. Az ilyen megoldások ellenőrzésére speciális szoftvereket használunk, például a Leant, amely képes igazolni egy összetett matematikai gondolatmenet helyességét. Augusztusban azonban egy AI-modell biztonsági hibát talált a Leanben, amelyet ki lehetett használni annak igazolására, hogy bármely matematikai állítás bizonyított, függetlenül attól, hogy valóban az-e. A hibát gyorsan kijavították. Ám az eset jól mutatja, hogy új valóságban élünk: a legmegbízhatóbb ellenőrző eszközöket is kijátszhatja a jövőben egy kellően nagy képességű AI.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×