Az elmúlt egy évben alaposan felborította az utazási szokásokat és lehetőségeket a koronavírus-járvány. Az országok többsége lezárta határait a turisták elől, legtöbbjük csak karantén-kötelezettség terhe mellett engedi be a vakációzni szándékozókat. Az Európai Unió tagállamai közötti szabadidős célzatú mozgás is radikálisan visszaesett. Többen, így Magyarország is bevezetett úgynevezett oltási igazolványt. Ezt azonban nemhogy külföldön, de egyelőre itthon sem lehet használni. A tervek alapján csak 4 millió beoltott után élesedik a plasztik kártya idehaza.

Közösségi szinten júniustól lehet forgalomban a digitális zöldigazolvány. A dokumentumról a héten sürgősségi eljárásban tárgyal az Európai Parlament. Ezzel szabadon utazhatnak az EU-n belül a beoltott, vagy a Covid-19-en átesett uniós állampolgárok. A magyar kártyával ellentétben ezen már szerepel majd az is, hogy mivel lett az illető beoltva.

Az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott vakcinákat mind a 27 ország köteles elfogadni. Azonban

a kínai vagy orosz oltást kapottak előtt sem zárulnak be az ajtók, de ez országonként változhat.

Néhány hónappal ezelőtt például Lengyelország nem fogadta azokat, akik kínai vagy orosz vakcinákkal oltakoztak. Gyévai Zoltán hozzátette: a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V szérumok felhasználása Magyarországon elsősorban az első, illetve második negyedévben arra lehetett jó, hogy a nagyon akadozó nyugati vakcinaellátást kiegészítse, de nem helyettesítse, hiszen, ha csak ezekre alapoztuk volna az ellátást, még rosszabb lenne a helyzet, tekintve, hogy a legtöbb embert nyugati vakcinákkal oltották be pillanatnyilag.

Bárki bárhonnan, de...

Gyévai Zoltán a kínai turistákkal kapcsolatban emlékeztetett, számukra jelenleg semmilyen mód nem áll rendelkezésre, hogy az Európai Unió területére léphessenek. Ugyan az Európai Bizottságnak abban nincsen szava, hogy a nemzetállamok kiket engednek be a saját területükre, miután az saját hatáskörbe tartozik, létezik azonban egy megállapodás uniós szinten a könnyítés végett, hogy az országok ne mindenféle össze-vissza rendszert alkalmazzanak. Ennek részeként

létrehoztak egy folyamatosan frissülő „pozitív” listát a járványhelyzet függvényében,

hogy melyek azok az EU-n kívüli országok, amelyek állampolgárait nyugodt szívvel be lehet engedni. Az EU-Monitor főszerkesztője hozzátette: további kitétel a kölcsönösség, magyarán Európa akkor fog ismét kínai turistákat fogadni, ha Kínai is európaiakat, amit egyelőre – okkal – Peking visszautasít. Megjegyzendő, Kína járványhelyzet szempontjából, legalábbis a rendelkezésre álló információk szerint, ha nem is teljesen biztonságos, de nem számít gócpontnak, így elvileg jöhetnének állampolgárai Európába.

Gyévai Zoltán úgy véli, még ha az említett kölcsönösség fel is oldódik,

szükség lenne egy – az uniós zöld igazolvány mintájára – olyan nemzetközi oltási igazolásra, amelyet a világon mindenhol elismernek.

Mindezek ellenére bármely uniós tagállam tehet kivételt, és beengedhet például kínai állampolgárokat, függetlenül a már említett központi uniós megállapodástól, hiszen az egy ajánláson alapul, ami nem bír jogi kötőerővel. Legfeljebb gondoskodniuk kell arról, hogy a turisták ne utazhassanak tovább más uniós tagállamokba. Így fordulhatott elő például, hogy Görögország már jelezte az Egyesült Államok felé, hogy tárt karokkal várják azokat, akiket már beoltottak. Vagyis a közös listához már most sem tartja magát mindenki, de egészében jelenthet valami iránytűt, hiszen 27 különböző rendszer teljes káoszba döntené az EU-t – tette hozzá az EU-Monitor főszerkesztője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!