Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb EU-csúcs vakcinákról, kínaiakról és törökökről, de ezúttal részben az amerikai elnökkel közösen

Sokadjára futnak neki csütörtök kora délután az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák az uniós járványhelyzetet, és külön is a vakcina-ellátás kérdését, amihez a tétet ezúttal egy esetleges exporttilalmi rendszer jóváhagyása is adja. Fokozza az esemény fényét, hogy a huszonhetek tanácskozásába első este az amerikai elnök is bekapcsolódik majd.

A Covid-vita az előzetes információk – köztük Charles Michel európai tanácsi elnök meghívólevele – szerint két kérdéskörre súlyoz majd: miként lehet európai gyártási kapacitásbővítéssel felpörgetni az uniós oltóanyagellátást, illetve készítsenek-e elő – és ha igen, milyen formában és kritériumok mentén – olyan vakcinaexport-korlátozási rendszert, aminek éle a jelen helyzetben nem kis részt a brit piacra történő szállítást sújtaná?

Ami az oltóanyag mennyiségének növelését, és ennek érdekében az európai termelés bővítését illeti, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök nyilván ismerteti majd azokat a brüsszeli erőfeszítéseket, amelyek révén a szérumgyártásban érintett európai üzemeket potenciális termelőkapacitással rendelkező további európai gyártóegységekkel igyekeznek összekapcsolni (a Pfizer esetében már létezik működő példa ilyenre).

Michel a maga részéről meghívólevelében szintén az előállítás növelésére és a kiszállítás és az oltási program gyorsítására helyezte a hangsúlyt, fontosnak nevezve egyúttal az ellátás és elosztás tervezhetőségét és átláthatóságát is.

Mindezt azonban ezen a fórumon nem először tekintik át, és esetleges tagállami gyártási bevállalásokon túl EU-csúcs szinten sok fejlemény önmagában nem valószínű – vélik a csúcsot megelőző elemzések. Nagyon is a politikai vezetők asztalára kívánkozhat viszont annak eldöntése, vajon

megkapja-e a tagországok egyöntetű támogatását az Európai Bizottság vakcinaexport-ellenőrzési (és indokolt esetben -korlátozási) koncepciója.

Ez az az elképzelés, ami a médiában úgy híresült el, mint az AstraZeneca európai termelésének visszatartása, de legalábbis annak megakadályozása, hogy uniós területről ilyen a brit piacra juthasson.

A kép teljességéhez tartozik, hogy ezt a beállítást az Európai Bizottság következesen igyekszik cáfolni. Az exportellenőrzési koncepció szerdai bemutatásakor is azt hangoztatták Brüsszelben, hogy az EB szerint nincs szó semmilyen konkrét relációban elhatározott exporttilalomról, hanem annak az – európai kivitelben éritett tagállami hatóságok által történő – mérlegeléséről, hogy adott oltóanyag EU-n kívüli eladása veszélyezteti-e az „előzetes oltóanyag-vásárlási megállapodások végrehajtását”?

Sokak szerint ezzel a megközelítéssel uniós oldalon el akarják oszlatni azt a látszatot, hogy itt egy elhatározott brit relációjú exporttilalom készülne. Ehelyett úgymond arról van szó, hogy

„az oltóanyag-vásárlási megállapodások” végrehajtásától – így történetesen a brit kormány hozzáállásától és gyakorlati együttműködésétől is – tesznek függővé mindent.

Ez a megközelítés megfigyelők szerint már csak azért is hasznos lehet, már számos nem brit – de vakcinaforgalmazásban nagyon is érdekelt – külső ország vagy szervezet képviselője is aggódó módon igyekezett az elmúlt napokban a „szerződések betartásának” szükségességére emlékeztetni. Ngozi Okonjo-Iweala, a Világkereskedelmi Szervezet újonnan választott nigériai-amerikai vezetője például máris nyilatkozatban jelezte mélységes „kiábrándulását” egy esetleges európai exportkorlátozási szándék miatt.

Boris Johnson mindenesetre hétfő óta, kétoldalú telefonos egyeztetéseken és számtalan médianyilatkozaton keresztül igyekszik visszatartani a kontinentális EU-partnereit abban, hogy bármiféle exporttkorlátozást intézményesítsenek. Ennek hangneme időnként kérő, rábeszélő, időnként fenyegető, emlékeztetve például egy esetleges eszkaláció lehetséges következményeire.

Mindehhez képest is a csütörtöki csúcsnyilatkozat e tárgyban a kiszivárgott előzetes tervezet szerint leginkább azt készül majd megállapítani, hogy „a termelés, szállítás, elosztás és beoltás gyorsítása elengedhetetlen a válság meghaladásához”. Továbbá, hogy az elosztásnál az átláthatóság rendkívül lényeges, „csakúgy, mint az exportengedélyeztetési rendszer kiterjesztése” (jelentsen ez bármit is). És hogy „biztosítani kell az oltóanyag-előállításnál a tervezhetőséget, valamint a szállítási határidők tiszteletben tartását”.

Az effajta nyilatkozattervezet persze a kibocsájtásig még sokszor változhat, de általános vélemények, szerint a kiadott kommünikénél ezúttal sokkal érdekesebb és fontosabb lehet majd a teremben zajló tényleges vita.

Ami egyébként vakcina-ügyben

ki fog terjedni még – ismét – a leendő oltási (utazási?) igazolás kérdésére is.

Ez utóbbi kapcsán a Bizottság ismerteti majd múlt heti javaslatát, minden bizonnyal maga után vonva a tagállamok különböző csoportjainak gyakran egymást kizáró véleményét. Amiben az idegenforgalomban érdekelt országok üdvözölni fogják a kezdeményezést, sürgetve mielőbbi megvalósítását, míg a szkeptikusok továbbra adatvédelmi, társadalmi megosztottsági, és nem utolsó sorban járványügyi nyitott kérdésekre fognak hivatkozni.

Mindezen, nem kis feszültséggel és nagyon komoly tétekkel bíró kérdések és ügyek mellett is az EU-csúcsot övező show-t végül lehet, hogy egy egészen más szereplő fogja ellopni. Nevezetesen

Joe Biden amerikai elnök,

aki a tervek szerint csütörtök este háromnegyed kilenckor maga is bekapcsolódik majd a huszonhetek videokonferenciájába, hogy ismertesse az EU-amerikai kapcsolatok újjáélesztésével kapcsolatos legújabb washingtoni elképzeléseket és törekvéseket.

Sajtójelentések emlékeztetnek, hogy

utoljára 2009-ben, Barack Obama személyében találkozott amerikai elnök az EU vezetőivel

– az akkori prágai EU-amerikai csúcson –, amit aztán nem követett újabb találkozó. Biden a mostani gesztusával tehát nemcsak a Trump-évek lehűlését, hanem egy évtizednél is hosszabb viszonylagos távolodást is feledtetni igyekszik – vélik elemzések.

Amihez amerikai kormányzati források ugyanakkor azt is hozzá teszik, hogy az új elnök mindenképpen ki akarja majd használni az alkalmat, hogy ezen a fórumon és ilyen formában is a formálódó orosz-kínai tengely ellen mozgósítsa európai szövetségeseit. Különösen kiemelt helyet kap majd a Kína elleni közös szankciók kérdése, miközben nem kizárható, hogy itt is emlékeztetni fog az amerikai megítélés szerint „téves” Északi Áramlat 2 vezeték megépítésének a hátrányaira.

Az amerikai elnök bekapcsolódása tehát egyszerre tud majd látványos áttörést demonstrálni a korábban elhidegült viszonyokhoz képest, miközben nem kizárhatóan a fennálló véleménykülönbségek exponálását is eredményezheti.

Egyébként nem csak a kínai (és orosz) kérdés idézhet elő megosztottságot, és nem csupán az EU-amerikai, hanem az unión belüli viszonyrendszerben is. A tovább már nem halasztható

vita az EU „törökországi politikájáról” legalább ennyire gyúlékonynak ígérkezik,

főként, hogy máris tudható: az Ankara felé több vonatkozásban gesztusokat kínálni készülő közös nyilatkozattervezet teljes elutasításra számíthat a görög-ciprusi párosnál.

Ez utóbbi szerint ugyanis a határozattervezet „túl sok mézesmadzagot készül kínálni, és alig nyúlna az ostorhoz” – íme egy idézet a nemzetközi sajtóban is megfuttatott görög diplomáciai véleményből. Holott Athén is Nicosia szerint már éppen az utóbbinak lenne itt az ideje (mindenekelőtt a földközi-tengeri, Ciprus környéki török gázkitermelési próbálkozások miatt).

Cserébe, amikor az elfogadásra javasolt szöveg előző verziója erőteljes bírálattal vetette fel ezeket a problémákat és lehetséges retorziókat sem zártak ki, akkor meg sajtóértesülések szerint Bulgária, Magyarország és Málta ítélte elfogadhatatlannak a megfogalmazást.

Mindez egyúttal azt is borítékolja, hogy hiába „csak” külpolitikáról van szó, e kérdések kapcsán is bőven adódik majd alkalom a vélemények konfrontációjára a huszonhetek csütörtök-pénteki videokonferenciáján. Ami amúgy a második napon euró-csúccsal is folytatódik majd.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Egy brit kiberbiztonsági akció során sikerült befoltozni azt a súlyos biztonsági rést, amely a szupermarketekben, raktárakban és éttermekben használt ipari hűtőberendezéseket fenyegette. A hibát az Omega Systems etikus hackerei fedezték fel, a javítás elkészültéig pedig az üzletek leválasztották a hűtőket a nyílt internetről. A beavatkozással megelőzték, hogy az Egyesült Királyságot is elérje az a támadáshullám, amely ősszel Svédországtól Belgiumig számos európai országban okozott károkat. Franciaországban mintegy 700 üzlet hűtőrendszerét törték fel, ezért több millió euró értékű élelmiszert kellett kidobni, és legalább 15 helyen tűz is keletkezett. A francia hatóságok az iráni Forradalmi Gárdához köthető kiberegységet gyanúsítják, a hackerek pedig később a Francia Vérellátó Szolgálat hűtőit is megtámadták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×