Személy szerint Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is támadások kereszttüzébe került a koronavírus járvány kezelése, mindenekelőtt az oltás lassúsága miatt, amit Von der Leyen esetében az északír-ügyben hozott (majd gyorsan ejtett) döntés kérdése is tovább színez. Az utóbbi eset kapcsán amúgy a szerdai brüsszeli székhelyű nemzetközi sajtóban

erőteljes visszhangja volt, hogy német bizottsági elnök egy keddi európai parlamenti meghallgatáson az északír botlás kapcsán magára vállalt „minden felelősséget”, ami láthatóan jó benyomást tett a hallgatóságra.

Angela Merkel esetében napok óta van bizonyos „morgolódás” a német sajtóban, melyek között szerda reggelre erőteljes támadásba fordult a Bild és a Die Tageszeitung (TAZ) értékelése. Mindkettő lényegében a kancellárt tette felelőssé a halálesetek változatlan nagy száma miatt, ami szerintük elkerülhető lett volna, ha Merkel nem áll a járványkezelés EU-intézményi menedzselése mögé. Ezt a döntését különösen kiemelte az a tény, hogy az előző félévben éppen a német kormány látta el az EU soros elnökségét is.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a negyedik ciklusát teljesítő kancellár

népszerűségének tavalyi, újbóli megerősödése jelentős részt a járvány kezelése kapcsán tett intézkedéseinek volt köszönhető, azonban az európai oltóanyaghiány láthatóan a német bizalmi rátát is kikezdte.

Kedden mindenesetre a német ARD-nek ismét terjedelmes interjúban értékelte az eddigi intézkedéseket, és visszajelzések szerint nem is eredménytelenül.

Hasonló támadás éri egyre inkább az Európai Bizottságot és ennek elnökét is, azzal a többlettel, hogy az utóbbi politikai tőkéjét továbbra is erőteljesen terheli a pénteki északír exporttilalmi szándék nyilvánosságra kerülése. Az Európai Parlament középpártjai kedden beszélgetésre hívták meg Von der Leyent, amelyen jelentős részt az északír ügyet, illetve ennek kapcsán a bizottsági elnöki felelősséget firtatták.

Sokak meglepetésére a német testületi elnök magára vállalta az eset kapcsán a „teljes felelősséget”, miközben a szokott magyarázattal szolgált (hirtelen döntéskényszer). Von der Leyen nyíltsága a meghallgatáson láthatóan sokakat lefegyverzett, mások azonban már továbbléptek a konkrét északír-kérdésen, és az eset lehetséges mögöttes okait, elsősorban a német bizottsági elnök munkamódszerét kezdték firtatni.

A szerdai brüsszeli Euractiv ennek kapcsán több névtelenséget kérő bizottsági tisztviselőt is idézett, akik felpanaszolták, hogy szerintük Von der Leyen csak egy szűk körű – jobbára Berlinből magával hozott – csoportra támaszkodik, és elhanyagol olyan szervezeti egyeztetési, konzultációs és visszacsatolási mechanizmusokat, amelyek megléte esetén például a pénteki incidens sem következett volna be.

Az idézett tisztviselők szerint az esetből a brüsszeli testületnek is, és személy szerint Von der Leyennek is tanulnia kell, mert – mint az EP-meghallgatás után Dacian Cioloș, a liberálisok frakcióvezetője is fogalmazott –

sem a járványkezelésben, sem az északír kérdésben nincs lehetőség hibázásra, minden azonnal élessé válik, az EU és a Bizottság hitelessége a tét.

Az elnökasszony mindezt maga is visszaigazolta, midőn a szerda reggeli Irish Times-nak nyilatkozva külön kiemelte, hogy a pénteki esetből „sokat tanultak” és a történtek után megkettőzött erőfeszítéseket fognak tenni, hogy „gyors munka mellett is jusson idő még nagyobb körültekintésre is”.

Ennek ellenére, akadt olyan bizottsági belső vélemény, hogy a múlt heti hiba és annak utóhullámai még kikezdhetik Von der Leyen jövőjét a bizottság élén, ha sürgősen nem sikerül javítani az oltási helyzeten, ezzel egyúttal maga oldalára állítva ismét a támogatók többségét.