Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pixabay TeeFarm

A dél-afrikai vadállomány egy része is a koronavírus áldozata lesz

Az ország vadrezervátumaiban nem jut pénz az állatok etetésére, így az állomány egy részét inkább kivégzik, mint hogy éhen kelljen halniuk a vadaknak.

Egymilliónál is több fertőzött és 31 ezer halott: a Dél-Afrikai Köztársaság az egyik a koronavírus által legjobban sújtott afrikai országok között. Ha a járványügyi számadatok nem lennének elegendőek, a gazdaság mutatói érzékletesen bemutatják azt a változást, amin az államnak át kellett esnie: a tavalyi év második félévében 2,2 millió ember vesztette el munkáját, tízmilliók maradtak betevő nélkül, és vállalkozások tízezrei mentek csődbe, írja a The Guardian. Az ország lakosainak ötödét foglalkoztató turizmus, mely a GDP közel 3 százalékát termeli, összeomlott.

Bezártak, kirúgtak, kivégeztek

A decemberi hónap korábban több tízezer külföldi látogatásával járt a nemzeti parkokban és vadrezervátumokban. A turisták dollárok százait, nem ritkán ezreit költötték el naponta. Most viszont a második hullám adatait sem tudják igazán követni a hatóságok, arra pedig senki sem számít, hogy a külföldiek a közeljövőben visszatérnek. A privát vadrezervátumok általában az ország nehezebben megközelíthető, elszegényedett területein találhatók. Sok most átmenetileg bezárt, elküldte alkalmazottait vagy már végzett állatállománya javával. Néhányan egyelőre még kitartanak, de az állatok etetése és gondozása óriási költségeket jelent minden hónapban.

A Nambiti Nemzeti Park, egy közösségi tulajdonú vadrezervátum vezetője, Clarke Smith a következőképpen foglalja össze azt, amit átélnek:

"A hozzánk hasonló rezervátumok korábban háromszáz ember foglalkoztattak, és emellett komoly szerepük volt a fajmegőrzésben. Most nincs semmink."

A közösség sínyli meg

A környéken nagyon nehéz hónapok elé néznek, mivel a közösségi tulajdonlás szellemében a bevételek egy része is a környékbeliekhez kerül, akik jelenleg alapállásaikban is nagyon kevés pénzhez jutnak, a Nambitiből pedig semmire sem számíthatnak.

Njabulo Hodla, a rezervátum vezetőhelyettese szerint azok, akik máskor év végi bónuszra számíthattak, most jó, ha fél fizetésből ki tudják gazdálkodni a megélhetésüket, már ha kapnak még valahonnan fizetést.

"A rezervátumnak nagyon nagy a szerepe ebben a közösségben. Mindenki ismer valakit, aki nálunk dolgozik" - mondja. Sokan attól tartanak, ha a jelenlegi helyzet sokáig húzódik, a helyiek nagy része gabonatermesztésre vagy tehéntartásra áll át, amivel a veszélyeztetett fajok és más állatok élettere is csökken majd.

Rengeteg a gond

A járvány ugyanakkor más területeken is nagy pusztítást visz végbe. Az ország jelentős területén korábban is probléma volt a munkanélküliség, a szegénység, a HIV és a TBC, valamint a gazdaság sem felívelő szakaszt él meg. Ezt a csatatérturizmus részben képes volt kompenzálni: britek tízezrei érkeztek például a brit hadsereg zuluk ellen folytatott harcainak színtereire, idén azonban az emléktáblák, a sírok és a múzeumok is elhagyatottak. Mindezt tetézi a szárazság, melynek következtében a kukoricaliszt ára megduplázódott a térségben. Az intézmények bevételének egy részét eddig iskolák kapták, így most ezek forrása is csökkent. Ráadásul hiába voltak sokak hajlandóak akár napi több órát is utazni egy jobb, hotelben vagy bányában kínálkozó munkalehetőség miatt, most ezek az esélyek sem adottak.

A kormány adta segélyek nem nyújtanak kellő támogatást, mindennek következményeképp pedig egyre nő a bűnözés. A helyiek csak imádkozni tudnak egy jobb 2021-ért: a járvány, az aszály és a gazdaság helyzete ugyanis teljesen reménytelen számukra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan fordulat jön a magyar munkaerőpiacon, ami százezrek állását forgatja fel totálisan

Olyan fordulat jön a magyar munkaerőpiacon, ami százezrek állását forgatja fel totálisan

A magyar munkavállalók mintegy 64 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amelyet a mesterséges intelligencia lényegesen átalakíthat a következő két-három évben. Bár Magyarország első AI-hatástérképe szerint tömeges elbocsátásoktól egyelőre nem kell tartani, a technológia elkerülhetetlenül újraírja a mindennapi munkafolyamatokat. A tét, hogy a vállalatok és a munkavállalók képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni az átalakuláshoz. A BeHive előadói workshopot tartanak november 26-ai AI & Digital Transformation konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt! 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×