Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: lng.hr

Megkezdte kereskedelmi termelését a krki LNG-terminál

Kikötött pénteken a krki Omisaljban az első amerikai LNG-tankerhajó 143 ezer köbméter cseppfolyósított földgázzal és ezzel az úszó terminál megkezdte kereskedelmi termelését - közölte Hrvoje Krhen, az LNG Hrvatska vállalat igazgatója, hozzátéve, hogy ezt egyhónapos próbaüzem előzte meg.

Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente. Az elkövetkező három évre sikerült értékesíteni az összes kapacitását, 2027-ig nyolcvan százalékát, ezt követően pedig - 2035-ig - a felét - mondta Krhen. Magyarország 2020 júniusában az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalatán keresztül 2021. január 1-től közel hét éves időszakra, évi 1 milliárd köbméterig terjedő mennyiségű kapacitást kötött le a Krk LNG visszagázosító terminálban.

A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé.

A A Tristar Ruby nevű LNG-szállító hajó a horvát úszó LNG-Terminal mellett (Forrás és több fotó: VesselFinder/Dragec)
A Tristar Ruby nevű amerikai LNG-szállító hajó a horvát úszó LNG-Terminal mellett
(Forrás és több fotó: VesselFinder/Dragec)

A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba (84,8 milliárd forint) kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba.

A horvát kormány százmillió euróval (36,2 milliárd forint) támogatta a krki LNG-terminál megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.

A projektet az európai uniós Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×