Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pixabay

Brexit: órák kérdése és véget ér az átmenet

A brit parlament mindkét háza jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodást. II. Erzsébet királynő formális beleegyezésével az egyezmény hajnalban törvényerőre emelkedett, így a brit EU-tagság megszűnése utáni viszonyrendszer szabályainak törvényi előkészítése brit részről befejeződött.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Ez számos eredménytelen tárgyalási forduló után a múlt héten, közvetlenül karácsony előtt megszületett.

A megállapodást először a téli szünetét töltő londoni alsóház vitatta meg soron kívül összehívott szerdai ülésnapján, és ötórás vita után 521-73 arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt.

A tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amelynek tagjai csütörtök hajnalban szavazás nélkül, közfelkiáltással szintén jóváhagyták az EU-val elért megállapodás törvénybe iktatását.

Az azonnal megadott királynői hozzájárulással ez meg is történt.

Az átmeneti időszak csütörtökön brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lejár,

és az Egyesült Királyságot - amely 1973-ban csatlakozott az EU akkori elődszervezetéhez - péntektől a további kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodáson kívül nem fűzik formális szálak az Európai Unióhoz.

Az átmeneti időszak lejárta azt jelenti, hogy az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnik a brit tagság, és az Európai Unió szemszögéből az Egyesült Királyság külső országgá válik.

Vám és kvótamentesség

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme azonban egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől, az átmeneti időszak vége után is százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A megállapodás elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban.

Az egyezményt az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell, de ez már csak 2021-ben lehetséges. Az EU szabályai alapján azonban a megállapodás - miután a tagországok egyhangúlag jóváhagyták - így is érvénybe léphet az újév első napján.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×