Kérését Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott múlt csütörtöki megbeszélésen adta elő, amelyen kormányának nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes vezető tagjai voltak jelen, köztük Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller nemrég kinevezett ügyvivő védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője - mondta el hétfőn egy amerikai tisztségviselő.

A Reuters hírügynökség által idézett nyilatkozó megerősítette a találkozóról a The New York Times című lapban megjelent beszámolót, amely szerint

tanácsadói meggyőzték Trumpot arról, hogy ne vágjon bele egy ilyen csapásba, mivel az egy szélesebb konfliktus kockázatát hordozza.

"Lehetséges változatokat kért tőlük. Felvázolták a forgatókönyveket, és ő végül úgy döntött, hogy nem vág bele" - mondta a tisztségviselő.

Az információt a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni.

Elnökségének négy éve alatt Trump mindvégig agresszív politikát folytatott Iránnal szemben, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a mások mellett demokrata elődje, Barack Obama által letárgyalt iráni atomalkuból, és széles körben gazdasági szankciókat vetett ki Iránnal szemben.

A csapásmérés lehetséges változataira vonatkozó kéréssel egy nappal azután állt elő, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy bizalmas jelentésében rámutatott,

Irán 12-szeresére növelte dúsítotturán-készletét a 2015-ös nemzetközi megállapodásban megengedett mennyiséghez képest.

A megállapodásban vállalt kötelezettségeit Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan felmondani, miután az amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból.

Idén januárban Trump utasítására egy bagdad közeli amerikai dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornokot, az elnök azonban nem ment bele egy szélesebb katonai konfliktusba, minthogy hivatali ideje alatt mindvégig arra törekedett, hogy kivonja az amerikai katonákat a világban zajló háborús forró pontokról, és azt ígérte, hogy véget vet a "végeláthatatlan háborúknak".

A Reuters megállapítása szerint az Irán legfontosabb, natanzi nukleáris létesítményét célzó esetleges katonai csapás könnyen regionális konfliktussá terebélyesedhetne, súlyos külpolitikai helyzetet teremtve a következő amerikai elnök kormányzata számára.