Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Rendőrök őrizetbe veszik az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők egyikét Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Továbbra is aggasztó hírek érkeznek a fehérorosz hatóságoknak a tüntetők elleni fellépéséről - mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben, valamint bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a héten rendkívüli ülést tart a fehérorosz helyzettel kapcsolatban.

Michelle Bachelet szerint a volt szovjet tagköztársaság hatóságai még mindig indokolatlan és aránytalan erőszakot alkalmaznak a fehérorosz tüntetőkkel szemben, és egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy vizsgálat indult volna a jogsértések ügyében. Bejelentette azt is, hogy pénteken - a világszervezet felszólítására - az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülést tart a fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal kapcsolatban. Az ülésről Venezuela szavazást kezdeményezett, amelyről 25, zömében nyugati ország igennel szavazott. Venezuela és a Fülöp-szigetek nemmel voksoltak, 20, nagyrészt fejlődő ország pedig tartózkodott.

Michael von Ungern-Sternberg, a tanács németországi küldötte a Fehéroroszországban zajló eltűnésekkel, emberrablásokkal, kiutasításokkal és önkényes fogvatartásokkal indokolta a helyzet napirendre tűzését.

Fehéroroszország ENSZ-képviselője, Jurij Ambrazevics bírálta a döntést, amellyel szerinte az Európai Unió tagországai egy szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni.

Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító Lukasenka elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

Komolyabb esés volt az amerikai tőzsdéken

A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan zajlik a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került. Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, az amerikai tőzsdék komolyabb eséssel zárták a napot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×