Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Rendőrök őrizetbe veszik az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők egyikét Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Továbbra is aggasztó hírek érkeznek a fehérorosz hatóságoknak a tüntetők elleni fellépéséről - mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben, valamint bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a héten rendkívüli ülést tart a fehérorosz helyzettel kapcsolatban.

Michelle Bachelet szerint a volt szovjet tagköztársaság hatóságai még mindig indokolatlan és aránytalan erőszakot alkalmaznak a fehérorosz tüntetőkkel szemben, és egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy vizsgálat indult volna a jogsértések ügyében. Bejelentette azt is, hogy pénteken - a világszervezet felszólítására - az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülést tart a fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal kapcsolatban. Az ülésről Venezuela szavazást kezdeményezett, amelyről 25, zömében nyugati ország igennel szavazott. Venezuela és a Fülöp-szigetek nemmel voksoltak, 20, nagyrészt fejlődő ország pedig tartózkodott.

Michael von Ungern-Sternberg, a tanács németországi küldötte a Fehéroroszországban zajló eltűnésekkel, emberrablásokkal, kiutasításokkal és önkényes fogvatartásokkal indokolta a helyzet napirendre tűzését.

Fehéroroszország ENSZ-képviselője, Jurij Ambrazevics bírálta a döntést, amellyel szerinte az Európai Unió tagországai egy szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni.

Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító Lukasenka elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×