Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Pixabay

Magyarics Tamás a brexitről: mindkét fél próbál elmenni a falig

Több tényező is akadályozza Nagy-Britannia és az Európai Unió megállapodását a brexittárgyalásokon – vélekedett Magyarics Tamás külpolitikai elemző.

Kedden újabb tárgyalási forduló kezdődött Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

Magyarics Tamás szerint az egyik akadály, hogy mennyire legyenek egyenlőek a feltételek a különböző területeken, köztük a munkavállalók jogait és a környezetvédelmi előírásokat, valamint kiváltképp az állami támogatásokat, szubvenciókat illetően. Ugyanis, amíg Brüsszel arra törekedne, hogy az uniós sztenderdeket alkalmazzák, addig Boris Johnson kormánya azt preferálná, hogy a vitás esetekben a brit bíróságok döntsenek az Egyesült Királyság ügyében, ne pedig az Európai Unió Bírósága.

További fontos kérdés, amely elsőre nem tűnhet annak, jegyezte meg a külpolitikai elemző, a halászati jogok témaköre. Tudniillik Nagy-Britannia teljes mértékben szeretné visszaszerezni a felségvizein a halászati jogokat, ami az uniós tengerparti országokat rosszul érintené, emiatt komoly nézeteltérések alakultak ki. De például a fuvarozóknak biztosított jogok is kérdésesek. Vagyis

a technikainak tűnő részletektől egészen az általános, a teljes gazdaságot érintő terültek jelentenek vitaalapot a felek között

– magyarázta az ELTE tanára.

A felsoroltakon túl továbbá van egy nagyon erősen politikai színezetű kérdés is, mégpedig Észak-Írország ügye. Magyarics Tamás emlékeztetett, a megállapodás szerint az Ír-tengeren egyfajta vámhatár lépne életbe, magyarán a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló árukat vám terhelné, azonban ezek visszaigényelhetők lennének, amennyiben a cikkeket nem szállítják tovább Írországba. A Johnson-kabinet pedig, demonstrálandó az Egyesült Királyság egységét, maga szeretné meghatározni a vámok mértékét.

Az ELTE tanára úgy véli, joggal lehet az ember szkeptikus a megállapodást illetően, ha már a korábbi két alkalom sem vezetett eredményhez, ugyanakkor az ilyen típusú, nagy horderejű, nemzetközi tárgyalások esetében jellemzően

a felek egészen „el szoktak menni a falig”,

és ezt támasztják alá a nyilvános üzengetések is Michel Barnier uniós főtárgyaló, illetve Boris Johonsonék részéről.

Abban az esetben, ha az október 15-i EU-csúcsig nem történik megállapodás, valószínűsíthető, hogy január 1-jével beköszönt majd a vámtételek kora. Brit elképzelések szerint a híres–hirhed CETA-hoz, az EU és Kanada között megállapodáshoz hasonló feltételrendszer jöhet, ami 98 százalékban csökkentette a vámokat és a szolgáltatásokhoz kölcsönös hozzáférést biztosít, vagy az ausztrál modell, ami hasonló a már említetthez – tette hozzá Magyarics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×