eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott képen az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni oltóanyag, a Gam-Covid-Vak előállításán dolgoznak az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet moszkvai laboratóriumában 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap

Az EU is beszállt a koronavírus-vakcina fejlesztésébe

A Bruxinfo főszerkesztője szerint nemcsak a koronavírus elleni lehetséges új vakcina beszerzésében, hanem az új oltóanyag fejlesztésében is részt vesz az Európai Unió.

Gyévai Zoltán szerint a koronavírus elleni fellépésnek az eredményessége abban mutatkozik meg, hogy az EU és a tagállamok külön-külön, illetve közösen miként képesek teljesíteni.

Felidézte, miután az Európai Uniónak meglehetősen korlátozottak a hatáskörei közegészségügyi kérdésekben, eleinte a tagállamok „vették kezükbe a gyeplőt”, és úgymond partizánakciókat hajtottak végre, ami érthető, hiszen minden ország a saját állampolgárai egészségéért felel, de hamar kiderült ennek a megközelítésnek a hátrányai: ugyanis

a belső piac csaknem összeomlott,

miután – többek között például – az egészségügyi szolgáltatásoknak és termékeknek az áramlása leállt.

Tehát a koronavírus-járvány, teljesen logikusan, eleinte nemzeti reakciókat szült – ismételte meg az InfoRádió Aréna című műsorában –, ami viszont a második hullámmal kapcsolatban most történik, az egy tanulási folyamat eredménye, így

kibontakozóban van egy legalább minimális koordináció Brüsszel részéről a tagállamok között,

ami többé-kevésbé működni látszik. Hogy legalább azonos szempontok alapján engedjenek be vagy tiltsák ki országok állampolgárait a tagállamok.

A szakember megjegyezte azt is, számos példa volt arra, hogy a tagállamok „egymást ütötték ki a nyeregből”, amikor be kellett szerezni pánikszerűen egészségügyi felszereléseket – lélegeztetőgépeket, maszkokat – Kínából, amit most az Európai Unió – talán a legnagyobb hozzáadott értékként a koronavírus-válságban – igyekszik kiküszöbölni a közös beszerzés révén.

Az unió most a potenciális fejlesztőkkel, gyógyszercégekkel bizonyos mennyiségű oltóanyagra előre szerződést köt, amit aztán garantáltan az EU-nak kell szállítaniuk. Majd a tagállamok között egyfajta belső tendert indít, hogy mindenki jelezze, mennyi vakcinára van szüksége. Ráadásul az Európai Unió nemcsak közös „ernyőt” ad, hanem azt a lehetőséget is megteremti az országok számára, hogy a pénzt sem nekik kell megelőlegezniük, és ezáltal gyakorlatilag – lerövidítve a folyamatokat –

beszállt a vakcina kifejlesztésének a folyamatába is

– tette hozzá a Bruxinfó főszerkesztője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×