Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
330.99
bux:
146504.06
2026. november 16. hétfő Ödön
Az Európai Parlament honlapján közreadott képen Deutsch Tamás néppárti képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel

Deutsch Tamás: Magyarország igazságos költségvetést akar

Az Európai Tanács elnöke után több magyar képviselő is felszólalt az EP-ben.

A tagállamoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, valamint

vissza kell fogniuk önös érdekeiket ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni az Európai Unió következő keretköltségvetéséről és a helyreállítási alapról

- jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Charles Michel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre adott válaszokat viszont meg lehet tervezni.

Rámutatott, hogy a tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően.

Elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson több vezető "húzódozott" az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására, valamint a zöld és digitális jövő felkarolására.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette: Magyarország igazságos költségvetést akar, miután ellentétes lenne a közös európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná.

"Hazánk egy tisztességes megoldást támogat"

- fogalmazott.

Később kiadott közleményében azt írta, a költségvetés jóváhagyását "az EP balliberális többsége a fejlesztési források kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának lehetőségével".

Véleménye szerint a "balliberális oldalnak" nem számítanak a gazdaságvédelem céljai és a válságból való mihamarabbi kilábalás szempontjai, csak az a fontos, hogy "rágalmak és hamis hírek alapján folyamatosan nyomás alatt tartsák a járvánnyal szemben jól védekező, a gazdaságvédelemben élen járó tagországokat, a vállalkozásoknak, gazdálkodóknak járó fejlesztési forrásokat pedig komoly mértékben csökkentsék, hogy az így elvett pénzeket például agresszív fellépésükről hírhedt nemzetközi liberális jogvédő szervezeteknek juttassák".

Párttársa, Győri Enikő kijelentette, hogy Magyarország a válságkezelésben sikeresebb volt, mint a tagországok többsége. "A magyar kormány folytatja jól időzített gazdasági intézkedéseit, amelyek a munkahelyek megőrzését célozzák. Az EU-s források elosztásában azonban nem szabad hátrányosan kezelni azokat a tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot" - tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra, hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást, továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve "házi oligarchák" kezébe kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése a tervezetbe.

Címlapról ajánljuk
„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

Lemondásra szólította fel a Seszták-ügy, az elásott pénz megtalálása után a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjait Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában hosszan sorolta az ügy tanulságait. A parlament ezen a héten a 2027-es költségvetést tárgyalja három napon át.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Tény vagy városi legenda? Az árak elszállását kockáztatjuk, ha bevezetjük az eurót?

Ha egy ország az euróbevezetés útjára lép, akkor az elsődleges félelem arra szokott vonatkozni, hogy emelkednek majd a fogyasztói árak. A felmérésekben rendre megjelenik ez ellenérvként a társadalom részéről. A korábbi csatlakozások azonban nem igazolják ezt, legfeljebb átmeneti és nagyon mérsékelt inflációs többletet okoz az euróra váltás. Tartósan sokkal inkább a gazdasági fejlődés tudja emelni az általános árszínvonalat is. Ráadásul Magyarországon már most is magas az árszínvonal az uniós átlaghoz viszonyítva, más országok sokkal nagyobb lemaradás mellett váltottak euróra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×