0 °C
A kormánytagok büntetőjogi felelősségéről kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova kilencven panasz érkezett a kormány ellen a járvány kezdete óta.
A főügyész közleményét akkor adta ki, amikor a délelőtt lemondó miniszterelnök átadta hivatalát utódjának, az Emmanuel Macron államfő által kora délután kinevezett Jean Castexnek, aki 2020. április óta a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén fokozatos feloldásáért felelős kormánymegbízott volt. A kilencven feljelentésből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak.
Az első feljelentés március 19-én, két nappal a kijárási korlátozások életbe lépése után érkezett a CJR-hez Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter, majd utóda Olivier Véran ellen arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni.
Agnes Buzynt - aki a kormánypárt színeiben Párizsban főpolgármester-jelölt lett az önkormányzati választások márciusi első fordulójában - február 16-án váltotta Olivier Véran az egészségügyi tárca élén. Mindketten annak a kormánynak a tagjai voltak, amelyet a pénteken lemondott Edouard Philippe vezetett.
Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős.
A kormánytagok elleni első feljelentő, a C-19 kollektíva orvos tagjai szerint a francia kormány illetékesei már januárban tudatában voltak a koronavírus veszélyének, és időben felléphettek volna a járvány hatékony megfékezésére, de ezt nem tették meg. Utóbb több hasonló tartalmú feljelentés érkezett a különbírósághoz magánszemélyektől, egyesületektől és szakszervezetektől, sőt még elítéltektől is olyan börtönökből, ahol járványgócok alakultak ki. A vádpontok között nem szándékos emberölés, mások életének veszélyeztetése, illetve veszélybe került emberek cserbenhagyása szerepel.
Időközben a párizsi ügyészségnél is hasonló tartalmú vizsgálat indult június 9-én több mint hatvan feljelentés alapján. A vizsgálat során az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánják megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán. A panaszok többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.
Június 16-én pedig megkezdte munkáját a francia nemzetgyűlésben a koronavírus-járvány kormányzati kezelése hiányosságainak feltárására alakult különbizottság, amely egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért volt maszkhiány, meg lehetett-e volna menteni több életet az idősotthonokban, vagy nem túl későn rendelte-e el a kormány az általános karantént. A minisztereket itt már meghallgatták.
A kezdeti hatalmas népszerűségvesztés után a kijárási korlátozások sikeresnek bizonyult fokozatos feloldásával Edouard Philippe volt miniszterelnök tetszési mutatója megugrott, és egy vasárnap közzétett felmérés szerint meghaladta az 50 százalékot, míg az államfőé csak 38 százalékon állt, de Emmanuel Macron mutatója is felfelé indult az elmúlt hetekben.
A karantén feloldását a pénteken kinevezett miniszterelnök, Jean Castex kormánybiztosként vezényelte le.
Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt: csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten húsz alá csökkent a halálos áldozatok napi száma. Kórházban csütörtök este 8148 fertőzöttet kezeltek, akik közül 573-an voltak lélegeztetőgépen. Az áprilisi tetőzéskor több mint 7200-an voltak az intenzív osztályokon, de azóta folyamatosan csökken, és a karantén feloldása után sem indult emelkedésnek a betegek száma. Az egészségügyi hatóságok a karantén vége óta több mint kétszáz járványgócot tártak fel, és többségüket már teljesen felszámolták. Az illetékesek szerint a koronavírus nem tűnt el, de mindenhol ellenőrzés alatt van: heti 250 ezer szűréssel napi 5-600 esetet tárnak fel országszerte.
