eur:
395.32
usd:
368.31
bux:
71549.94
2024. július 2. kedd Ottó
Szavaztam jelentésű kitűzőt vesz el egy szavazó az amerikai elnökválasztáson a Kansas állambeli Wichitában 2016. november 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith

Járvány ide vagy oda, megy a politikai taktikázás

Az Egyesült Államokban elsősorban a republikánus államokban enyhítenek a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseken, a demokraták a szigor fenntartása mellett érvelnek – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő arról is beszélt, az idei elnökválasztás során az alelnökjelölt szerepe különösen felértékelődhet.

Az Egyesült Államokban legfőképp Donald Trump szeretné, nyilvánvalóan politikai okokból, hogy megtörténjen a nyitás, és hogy a gazdaság minél hamarabb visszatérjen abba a kerékvágásba, amiben az utóbbi három év során volt. Ennek megfelelően jellemzően a „vörös”, tehát a republikánus kormányzók által irányított államokban enyhítenek a szigoron, míg – ugyancsak politikai okokból – a „kék” államokban, főként a két óceánparton, tartanák a szigort – fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. Ennek megfelelően New York és Kalifornia állam demokrata vezetői azt hangoztatják, hogy

az emberi élet fontosabb a gazdasági eredménynél. Ami természetesen a novemberi elnökválasztást megelőzőleg az ő előnyükre válhat

– jegyezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára –, hiszen az elnök választási kampányán az elért gazdasági eredmények lökhetnek.

Vagyis a járvány mellett, illetve azzal kapcsolatban folyamatosan zajlik a politikai taktikázás, értette egyet a külpolitikai szakértő, miután az Egyesült Államokban választási év van, amely során nemcsak az elnököt választják meg, hanem az egész képviselőházat, 35 szenátort, valamint további 13 kormányzót is, így meglehetősen nagy a tét. Annál is inkább, folytatta Magyarics Tamás, mert a demokraták jó esélyt látnak arra, hogy a szenátust visszahódítsák, amihez már 3-4 hely elegendő lenne számukra. A szakértő megjegyezte, körülbelül kétszer annyi republikánus szenátor áll megmérettetés előtt, mint demokrata. A képviselőház esetében szerinte még inkább valószínűsíthető a demokrata többség megtartása, bár az sem teljesen lefutott játszma. Az viszont egyértelmű, ismételte meg az egyetemi tanár, hogy a Demokrata Párt arra bazíroz, hogy a járványhelyzetben Donald Trump „aduásza forog kockán” azzal, hogy nem tud a gazdasági eredményekkel kampányolni. A felmérések szerint azonban úgy fest,

az emberek még mindig jobban bíznak benne, mint Joe Biedenben a gazdasági kérdéseket illetően.

Kiemelt szerepben az alelnökjelölt

Az InfoRádió Aréna című műsorban az amerikai elnökválasztással kapcsolatban arról is szó esett, hogy a demokrata Joe Biden tipikus egyciklusos elnökjelölt, egyebek közt azért, mert a kora miatt úgy tűnik, nincs már a szellemi képességei csúcsán.

Magyarics Tamás szerint, hacsak nem történik valami előre nem látható esemény, Joe Biden, Barack Obama egykori alelnöke lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi választáson, hiszen valamennyi szóba jöhető vetélytársa felfüggesztette a kampányát, legutóbb a szociáldemokrata Bernie Sanders. A külpolitikai szakértő az elhalasztott előválasztás alkalmával sem számít gyökeres fordulatra, kiváltképp azért, mert szerinte a demokrata szavazók is belátják, hogy

egy, a Demokrata Párttól, nem is szólva az amerikai főáramtól messze „balrább álló” jelölttel (Sanders) semmi esély a győzelemre egy országos választáson.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára szerint fontos momentum lehet viszont a Demokrata Párt elnökjelölt-állító konvencióján az alelnök kiválasztása. Ez Joe Biden esetében kétszeresen is igaz, hiszen egy 77 éves politikusról van szó, ráadásul sokszor úgy tűnik, mint aki nincs is a szellemi képességei csúcsán: téved, összekever neveket, államokat és számokat – fogalmazott Magyarics Tamás, aki szerint Biden – megválasztása esetén – biztos, hogy

egyciklusos elnök lenne,

így az ő alelnöke képviselhetné a demokratákat a 2024-es elnökválasztáson. Magyarics Tamás azt is biztosra veszi, hogy az alelnökjelölt egy nő lesz, miután a volt alelnök erre ígéretet tett korábban. A kérdés így már csak az, hogy kicsoda, hiszen vagy egy tucatnyi név „forog” a politikai kommentátorok között.

Az alelnök személye döntő jelentőségű lehet

– fűzte hozzá a szakértő – hiszen, ha adott esetben például Stacey Abrams georgiai, meglehetősen progresszív, amerikai szempontból szélsőbaloldali, fekete politikusnő lesz, akkor az nem fogja Biden esélyeit növelni, viszont például Kamala Harris, szintén színes bőrű kaliforniai szenátornő, korábban elnökjelölt, aki inkább középutasnak számít, ki tudná egyensúlyozni a fehér, idős és férfi elnökjelölt képet, ami a demokrata szavazók egy részének a szemében nem feltétlenül nyerő. De Elizabeth Warren massachusettsi, Bidentől markánsan balra álló szenátor is még „fut”, ahogyan Amy Klobuchar minnesotai szenátor is – sorolta Magyarics Tamás, aki szerint, mint megismételte, a különleges körülményeket tekintve jobban felértékelődhet az alelnökjelölt szerepe, mint a korábbi években, évtizedekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×