A demokraták szempontjából a leglényegesebb az volt, hogy az eljárás minél hosszabban elhúzódjon, Donald Trumpra pedig „ráégjen”, hogy vád alatt áll, valamint a republikánus szenátorokat is megpróbálták olyan színben feltüntetni, hogy egy korruptnak vélt elnök mellett tűzön-vízen keresztül kiállnak – magyarázta Magyarics Tamás Amerika-szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva. Vagyis, nemcsak az elnökről szólt az ügy, hanem a szenátorokról, illetve a képviselőkről, akiktől pontokat próbáltak belopni a demokraták a novemberi kongresszusi választásokra. Jelek szerint mindez azonban a visszájára fordult, miután a friss felmérések alapján rekordszinten, 49 százalékon áll Donald Trump támogatottsága.

Az eljárás során azonban nem csak Donald Trump és a republikánusok kerültek céltáblába, hanem a Demokrata Párton belül a bal szárny, akik magukat progresszívnek neveznek, a párt mérsékeltebbnek tartott politikusait is támadták, tehát ilyen értelemben

többfrontos küzdelem alakult ki

– tette hozzá az ELTE tanára. Vagyis az elnök népszerűségét szolgálhatta, hogy a Demokrata Párton belüli ellentétek a felszínre kerültek, ahogyan az is, hogy magát az impeachment eljárást sem a legkompetensebb módon hajtották végre, amely során több taktikai hibát is elkövettek. Mindent tetézendő, az iowai előválasztás is meglehetősen zűrzavarosra sikeredett – sorolta Magyarics Tamás, aki szerint ennek fényében nem véletlen, hogy a közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a demokraták megosztottak, ráadásul egyre inkább a radikálisak, vagyis

a szocialisták kezdenek dominálni, amit azért az amerikaiak nem nagyon tolerálnak.

Eközben a republikánus oldalon, bár sokan elismerik, hogy az elnök nem a legszerencsésebben működik, fő érvük mellette, ami szemlátomást a választókban is megérik, hogy lehetséges, hogy Donald Trump helytelen szavakat és retorikát használ, hogy helytelenül kezel bizonyos eseteket, de ezek nem olyan súlyosak, hogy megüssék azt a mértéket, hogy el kelljen távolítani a hivatalából – fogalmazott az Amerika-szakértő, megjegyezve: igazság szerint például az a vádpont, hogy Donald Trump akadályozta az igazságszolgáltatást azzal, hogy nem engedett bizonyos kormánytisztviselőket tanúskodni, ezt más elnökök is megtették korábban. A közvélemény-kutatások szerint viszont a republikánusok 80 százaléka úgy gondolja, ettől még az elnök ártatlan, és teljes mértékben kiállnak mögötte. A demokratáknál pedig igaz, hogy hasonló arányban az elnök ellen foglalnak állást, de nagyobbnak tűnik a megosztottság jelen pillanatban.

Ami Donald Trump jövőjét illeti – a republikánus törvényhozóknak is ez volt egyik fő érve volt –,

ha a választópolgárok úgy gondolják, hogy vétett az alkotmány szelleme ellen, akkor majd ítéletet mondanak november 3-án az amerikai elnökválasztás alkalmával.

Bár az elnök jelenlegi támogatottsága valóban hónapok óta nem tapasztalt szintre emelkedett, a szakértő szerint igazán akkor nyugodhat majd meg, ha a Demokrata Párt minél inkább balra tolódik.

Például, ha Bernie Sander lesz a kihívója, akkor nagyon megnőhetnek az esélyei az újraválasztásra, ugyanis a vermonti szenátort a demokrata oldalon is túlzóan radikális, jegyezte meg az Amerika-szakértő, aki szerint kérdés, hogy ha egy mérsékeltebb ellenfele lesz, akkor az amerikaiak mennyire fogják preferálni azt az elnököt, aki egyébként tudott felmutatni eredményeket, elsősorban gazdasági téren. Természetesen számtalan kérdés merülhet még föl, egészségügytől kezdve a bevándorlásig, az adózáson át a külpolitikáig. Ha most tartanák az elnökválasztás, Donald Trump nyerne, de november 3-dika még eléggé távol van, tette hozzá Magyarics Tamás.