Ausztrália teljes élővilága valamilyen mértékben hozzászokott a tűzhöz. Sok olyan faj van, amely hozzászokott az állandó bolygatásokhoz, természetes körülmények között a növényzet és az állatvilág is helyreáll egy-egy tűzesemény után, persze nyilván hosszú évek vagy évtizedek alatt.
"Egy ilyen leégett terület valóban a legtöbb faj számára az élettér csökkenésével jár, tehát kevesebb búvóhelyet találnak, kevesebb pihenőhelyet, nyilván sokkal kevesebb táplálékot is, de ez sem feltétlenül igaz, mert vannak ragadozó madarak vagy hüllők, amelyek profitálnak az erdőtüzekből az elhullott állatok révén" - mutatott rá az InfoRádióban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse.
Ezzel kapcsolatban viszont egy másik problémára is rávilágít.
"Nagyon
sok behurcolt ragadozó van Ausztráliában, kivadult házi macskák, szabadon engedett rókák, ezek egy része most valóban vámszedői a veszélybe került állatoknak.
Amit ilyenkor az ember tenni tud segítségképpen, az a megmaradt területek védelme, a táplálék-utánpótlás, látszik is, ahogy repülőgépekkel táplálékot szórnak le a leégett területeken" - mondta Gálhidy László.
Különlegesen veszélyeztetett fajok esetében akár fogságban szaporításra is szükség lehet.
Arra a kérdésre, hogy egy nagyobb éghajlatváltozás részei-e a bozóttüzek, arról azt mondta, van klímaváltozás, emelkedik a hőmérséklet, de ettől teljesen függetlenül mindig is voltak nagy kiterjedésű erdőtüzek,
1974-1975-ben egy hasonló katasztrófa tízszer ekkora területet érintett.
"Ausztrália elszenvedője a klímaváltozásnak, akár Kalifornia vagy Görögország, Spanyolország déli része, Dél-Afrika" - összegzett.
Túlzónak tartja, hogy ezt a korszakot a pirocén - tűz által uralt korszak - névvel illesse a világ közvéleménye, de az szerinte is lehetséges, hogy a tüzek gyakorisága növekedhet, például az ember által ültetett, gyúlékony fák veszélyeztetettek.
