Merkel a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap csütörtöki kiadásában megjelent interjúban leszögezte, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból figyelmeztetés az uniónak, és a megfelelő válasz az, ha az EU vonzóvá, innovatívvá, kreatívvá válik, olyan hellyé, amely jó a kutatás és az oktatás számára.
A kancellár azért tekinti az Európai Uniót életbiztosításnak Németország számára, mert Németország egyedül sokkal kisebb annál, semhogy önállóan geopolitikai léptékű befolyást tudjon gyakorolni, és ezért kell kihasználnia az unió egységes belső piacának minden előnyét.
Hangsúlyozta: ezért is szükséges az EU reformjának folytatása, a digitális egységes piac kiteljesítése, a haladás a bankunió - vagyis az európai bankrendszerek központosított felügyeleti és válságkezelési rendszerének megteremtése - felé, valamint a jelenleg széttöredezett európai érték- és adósságpiacok integrációját létrehozó tőkepiaci unió előmozdítása.
Elismerte, hogy Németország a bankunió kérdésében "kissé habozó" állásponton van, alapelve ugyanis az, hogy "először mindenkinek a saját országában kell mérsékelnie a kockázatokat, mielőtt e kockázatokat multilaterálissá tennénk".
Szilárd meggyőződéssel hisz a világban kialakult multilaterális kapcsolatrendszerben, de látja azt is, hogy erre az eszmére egyre nagyobb nyomás nehezedik.
A német kancellár szerint ugyanis az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez hasonló, nemzetek feletti szervezetek rendszerét alapvetően a második világháború és a megelőző évtizedek történetéből levont tanulságok hozták létre, ám mivel ma már nagyon kevesen vannak azok, akik átélték a háborút, ezeknek a tanulságoknak a fontossága is halványulóban van.
Angela Merkel ezzel összefüggésben alig burkolt bírálatot is megfogalmazott Donald Trump amerikai elnök címére. Kijelenti a Financial Timesnak adott interjúban, hogy Trumpnak igaza van, amikor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vagy az ENSZ reformjának szükségességét hirdeti. "Semmi kétség nem merül fel mindezzel szemben, én azonban nem kérdőjelezem meg a világ multilaterális szerkezetét" - teszi hozzá.
Merkel szerint
eltolódás tapasztalható az Egyesült Államok politikájában, mivel már Donald Trump elődje, Barack Obama is arról beszélt, hogy Amerika szemszögéből nézve Ázsia évszázada következik.
Az Egyesült Államok egyre kevésbé összpontosítja figyelmét Európára, és ez így marad, bárki legyen is az amerikai elnök - mondta a német kancellár.
Véleménye szerint a válasz erre az, hogy Európának, különösen Németországnak több felelősséget kell magára vennie. Németország például vállalta, hogy a 2030-as évek elejére teljesíti azt a NATO-célkitűzést, amely a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában határozza meg a védelmi kiadások minimumát.
Merkel szerint azoknak a NATO-szövetségeseknek, amelyek már most teljesítik ezt a célt, ez "nyilvánvalóan nem lesz elegendő", a német védelmi költségvetés azonban 2015 óta 40 százalékkal emelkedett, és "ez Németország szempontjából hatalmas lépés".
A transzatlanti kapcsolatrendszert a kancellár továbbra is döntő fontosságúnak tartja, meggyőződése szerint azonban
Európának saját katonai kapacitásait is fejlesztenie kell.
Lehetnek ugyanis olyan, a NATO figyelmének középpontján kívül eső térségek, amelyekben Európának szükség esetén a fejlemények részesévé kell válnia, és erre készen kell állnia. Meglátása szerint ennek egyik példája Afrika lehet.
Alig burkoltan bírálta Merkel az amerikai-kínai kereskedelmi feszültséget is, kijelentve: nem tartja tanácsosnak, hogy Kínában bárki fenyegetést lásson csak azért, mert a kínai gazdaság sikeres. Németországhoz hasonlóan Kína felemelkedése is kemény munka, kreativitás és technikai szaktudás eredménye - tette hozzá. Kijelentette: biztosítani kell az igazságos kereskedelmi kapcsolatokat, de a problémákra nem lehet válasz a teljes elszigetelődés Kínától.
