Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.55
bux:
132444.68
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kormányellenes tüntetők követelik a kormány távozását Algírban 2019. november 1-jén. Algériában december 12-én tartanak elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/AP/Toufik Doudou

Aggódva figyeli Európa az arab országokban zajló megmozdulásokat

Jelenleg is tart a 2011-ben kirobbant arab tavasz, nem oldódtak meg azok a problémák, amelyek akkor utcára vitték a tömegeket - vélekedett az InfoRádióban Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Ezt jelzi szerinte, hogy 22 arab országból 12-ben zajlanak jelenleg kormányellenes tüntetések.

Olyan gazdasági és szociális jellegű problémákról van szó, mint a városiasodás, a népesedés, a fiatalok munkanélkülisége, továbbá politikai jellegű gondok is vannak, hiszen a tüntetők gyakorlatilag szembefordulnak a jelenlegi politikai vezetéssel - mondta az InfoRádióban Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője.

A jelenlegi tüntetések sajátossága az, hogy

a tiltakozók gyakorlatilag félreteszik az etnikai és a vallási megosztottságot - például Libanonban vagy Irakban -, és alapvetően a nemzeti identitás alapján állnak ki a fennálló rendszerrel szemben

- fogalmazott a szakértő. Algériában az év eleje óta tartanak a megmozdulások, Szudánban is hasonló folyamatok szemtanúi lehetünk, de leglátványosabban Libanonban és Irakban zajlanak jelenleg a tüntetések. Egyiptomban is voltak az ősz folyamán demonstrációk, ezek mára alábbhagytak, és Iránban is komoly tiltakozások voltak az elmúlt napokban.

Csicsmann László szerint Európa alapvetően a biztonság szemüvegén át figyeli a történéseket, és a legnagyobb félelme az, hogy megismétlődnek a 2011 utáni események.

"Európa mára leszámolt azzal a mítosszal, hogy demokratizálódás zajlana a térségben, fő szempontja a migráció és a terrorizmus megelőzése."

A földrajzi közelség miatt főként Algériára, valamint a libanoni eseményekre összpontosítanak Európában. A kontinensnek a stabilitás az érdeke, de nem nagyon reagált az elmúlt hetek tüntetéseire, és érdemben nem is tudja befolyásolni ezeket az eseményeket - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×