Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
329.23
bux:
111133.38
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

A magyarlakta térségek sereghajtók - alacsony a részvétel az elnökválasztáson Romániában

A negatív részvételi rekordot hozó első fordulóhoz hasonló arányban járultak az urnákhoz Romániában a szavazópolgárok vasárnap az első órákban az elnökválasztás második fordulójában: délelőtt 10 óráig belföldön a jogosultak 6,87 százaléka adta le voksát.

Most is a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók: ezekben a részvétel alig haladja meg a két héttel korábbi első fordulóban mért adat 50 százalékát. Hargita megyében a névjegyzékben szereplők 2,66 százaléka, Kovászna megyében 3 százalékuk járult az urnákhoz. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Szatmár (5,2 százalék) és Maros megye is (5,5 százalék) az utolsók között található a részvételi rangsorban.

Országos szinten a legmagasabb részvételt a Duna-menti Teleorman (9,4 százalék) és Olt (9 százalék) megyében és a főváros metropoliszövezetének számító Ilfov megyében (8,9 százalék) regisztrálták délelőtt 10 óráig.

A két héttel korábbinál is magasabb a részvétel ezzel szemben külföldön, ahol már péntek óta szavaznak. November 10-én román idő szerint 10 óráig 315 ezren voksoltak a diaszpórában, vasárnap ugyaneddig az időpontig már 400 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát. A bukaresti hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők arra számítanak, hogy a diaszpóra vasárnap megdönti a két héttel korábbi rekordját is - amikor 675 ezer külföldön élő állampolgár járult az urnákhoz -, bebizonyítva, hogy jelentős politikai erőt képvisel, ha megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy éljen választójogával.

A szavazólapokon a második fordulóban már csak két jelölt, az újabb mandátumra pályázó jobboldali Klaus Iohannis államfő és a Viorica Dancila szociáldemokrata exminiszterelnök neve szerepel a szavazólapon, kettejük közül választja meg az ország több mint 18 millió szavazópolgára Románia elnökét a következő öt évre.

Mindkét versenyben maradt jelölt már a reggeli órákban leadta voksát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.

Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végző Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, "normális Romániára" szavazott.

"Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányba kell haladnia Romániának" - hangoztatta Iohannis.

A hivatalban lévő elnöknek a kormány éléről októberben leváltott baloldali kihívója azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult.

"Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és a nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért" - mondta a szociáldemokrata államfőjelölt.

Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén vagy a külföldi szavazókörökben is leadhatják voksukat. A szavazás mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Mi lesz a magyar bankokkal 2026-ban? – Megszólaltak a bankvezérek

Mi lesz a magyar bankokkal 2026-ban? – Megszólaltak a bankvezérek

A Portfolio hagyományainak megfelelően arra kértük a nyolc legnagyobb hazai kereskedelmi bank első számú vezetőit év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést a jövő évre. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak a bankvezérek: 1. Hogy értékeli 2025-öt saját bankja és a bankszektor szempontjából? 2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2026-ra? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2026 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×