Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.12
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Házak romjai között emberek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban fekvő Barisa falu közelében 2019. október 27-én, miután itt amerikai katonák megölték Abu Bakr al-Bagdadit, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vezetőjét. Donald Trump hivatalosan is bejelentette al-Bagdadi halálát.
Nyitókép: MTI/EPA/Jahja Nemah

Fontos részletek az Iszlám Állam-vezér megöléséről

Újabb részletek jelentek meg az amerikai sajtóban Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjének vasárnapra virradóra Szíriában végrehajtott likvidálásáról.

Al-Bagdadi egyik közeli munkatársának együttműködése kulcsfontosságú volt a terroristavezér elleni rajtaütésben, s ez az iraki hírszerzés érdeme - hangzott el az amerikai közszolgálati rádióban (NPR), amely hírügynökségi forrásokat is idézett.

Az információk szerint az iraki hírszerzés 2018 februárjában ért el áttörést:

akkor a terroristavezér közeli munkatársainak egyike, Iszmail al-Etavi részletesen beszámolt az iraki hírszerzés két munkatársának arról, hogyan sikerült al-Bagdadinak éveken keresztül elmenekülnie üldözői elől. Iszmail al-Etavit a törökök tartóztatták le szír területen és átadták az irakiaknak.

Al-Etavi szerint al-Bagdadi időről időre

"stratégiai megbeszélést" tartott a terrorszervezet legfontosabb "parancsnokaival", mégpedig zöldségekkel alaposan megpakolt minibuszokon.

Így próbálta meg elkerülni, hogy felfedezzék. Öt ilyen parancsnok, köztük al-Etavi volt körülötte, és Szíriában, különböző helyszíneken egyeztettek.

Al-Etavit, aki iszlám tudományokból szerzett doktori fokozatot, az iraki hírszerzés al-Bagdadi öt legfontosabb munkatársa között tartotta számon. 2006-ban csatlakozott az akkor még Oszama bin Laden irányította al-Kaida terrorszervezethez. 2008-ban tartóztatták le az amerikaiak, és négy évre börtönre ítélték. Az iraki hírszerzés szerint az ő feladata volt az Iszlám Állam parancsnokainak kiválasztása, valamint a különböző vallási üzenetek megfogalmazása. Az Iszlám Állam összeomlása után, 2017-ben, szíriai feleségével együtt Szíriába menekült.

Az amerikai közszolgálati rádió szerint fontos fejlemény volt a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni küzdelemben az, amikor az idén év elején amerikai, török és iraki közös akcióban elfogták az Iszlám Állam egyes vezetőit, köztük négy iraki és egy szíriai állampolgárt.

Az elfogott terroristák részletesen beszámoltak arról, hogy Szíriában hol és mikor találkoztak al-Bagdadival.

Az iraki hírszerzés ezt követően egyeztetésbe kezdett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), amely a korábbiaknál jóval több forrást biztosított.

Az idei esztendő közepére sikerült beazonosítani, hogy al-Bagdadi Idlíb tartomány településein mozgott a családjával és három munkatársával együtt, és pénteken először hagyta el azt a falut, ahol hónapok óta tartózkodott.

Az NPR beszámolt arról is, hogy az Iszlám Államnak és volt vezetőjének Szíriában is volt egy ellensége: a korábban Al-Nuszra Front néven, az al-Kaida szíriai csoportjaként ismert dzsihadista szervezet. Ez nemrégiben foglyul ejtette al-Bagdadi egyik emberét, s ez is hozzájárulhatott Al-Bagdadi tartózkodási helyének beazonosításához.

A The Wall Street Journal című lap hétfőn bagdadi és bejrúti tudósításában a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurdok irányította ernyőszervezet vezetőjére, Mazlum Abdira hivatkozva arról számolt be, hogy a hétvégén végrehajtott amerikai akció célkeresztjében volt az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Haszán al-Muhadzsir is. Abdi azonban arról nem beszélt, hogy a terrorszervezet szóvivője életben van-e.

Az amerikai lap megkereste a Pentagont is, amely azonban nem kívánta kommentálni az Iszlám Állam szóvivőjéről megjelent híreket.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn reggel - Chicagóba indulása előtt a Washingtonhoz közeli Andrews légitámaszponton - újságíróknak azt mondta: fontolgatja, hogy a rajtaütésről készült videó egyes részleteit nyilvánosságra hozza. Az akciót az elnök "a hírszerzési és katonai hatalom és egyeztetés fantasztikus megnyilvánulásának" nevezte.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×