Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
325.78
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a nagyszebeni Nagy téren 2019. május 8-án, egy nappal az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt, amelyet az erdélyi városban tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Fontos témák az uniós csúcson

Az Európai Unió jövőjéről, ezen belül kiemelten az unió 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoznak csütörtöki nagyszebeni informális találkozójukon az EU állam- és kormányfői.

Nagyszeben az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképe kellett volna legyen, ahol az EU-ban maradó 27 ország vezetői megvitatják a Brexit utáni EU jövőjét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság aláásta, de a 27-ek ennek ellenére most szeretnék félretenni az utóbbi két év tanácskozásainak napirendjét kisajátító Brexit témáját és a bennmaradókat foglalkoztató egyéb témákra összpontosítani.

Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az - állam- és kormányfőket tömörítő - Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik.

A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná.

Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz a stratégiai menetrend tervezetét is csatolta, amely négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat: az EU védje meg polgárait és szabadságjogaikat minden fenyegetéssel szemben, erősítse gazdasága versenyképességét, építsen "zöldebb", és tisztességesebb jövőt és fordítson fokozott figyelmet az európai értékek népszerűsítésére és érdekei érvényesítésére a világban.

Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet.

Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások - egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz - miatt.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×