Az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: Iránnak két választása van, vagy 180 fokos fordulatot végrehajtva normális országként cselekszik majd, vagy gazdasági összeomlással kell szembenéznie.

Steve Mnuchin pénzügyminiszter a nap folyamán közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta: az amerikai döntés célja világossá tenni Irán számára, hogy mindaddig növekvő pénzügyi elszigetelődéssel és stagnáló gazdasággal kell szembenéznie, ameddig "alapvetően nem változtat destabilizáló magatartásán".

Közleményében a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta a szankciók által érintett iráni gazdasági szektorok és vállalatok listáját is.

A büntető intézkedések több mint 50 iráni bankot és leányvállalatait, a hajózási és hajóépítési iparban több mint 200 személyt és hajót érintenek,

továbbá célba veszik az Iran Air légitársaságot és több mint 65 gépét.

Mike Pompeo külügyminiszter kifejtette: az amerikai kormányzat azt reméli, hogy "lehetséges új egyezményt kötni Iránnal". Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a Trump-kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy Teherán soha ne fejleszthessen ki atomfegyvert.

A miniszter közölte, hogy nyolc ország átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól, mert ugyan fenntart még gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárol tőle nyersolajat is, de bizonyítottan megkezdte e kapcsolatrendszer lezárását. Az átmeneti kedvezményt élvező nyolc ország: Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea.

Hétfőn reggel a Fox televíziónak adott interjújában John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy Irán további amerikai szankciókra számíthat.

Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt.

A megállapodás értelmében Irán lemondott az urándúsításról, és ennek fejében a nemzetközi közösség beleegyezett az Irán ellen életbe léptetett büntetőintézkedések fokozatos feloldásába.

Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött, és a büntetőintézkedések jelentős része hétfőn lépett hatályba.

Irán meg fogja sérteni az amerikai szankciókat, és továbbra is fog kőolajat értékesíteni

- jelentette ki hétfőn egy közgazdász-konferencián Haszan Róháni iráni elnök.

"Amerika le akarta nullázni Irán olajeladásait, de mi továbbra is fogunk olajat értékesíteni, hogy megsértsük a szankciókat, mert ellentétesek a nemzetközi joggal" - hangoztatta az iszlám köztársaság elnöke. Haszan Róháni hozzátette: "gazdasági háború zajlik, és mi szembeszállunk egy zsarnoki hatalommal. Úgy gondolom, nem volt még az amerikai történelemben olyan elnök, aki ilyen súlyosan megsértette volna a jogot és a nemzetközi egyezményeket."

A brit kormány sajnálkozásának adott hangot a lépés miatt. Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője hétfői tájékoztatóján kijelentette: Londonnak változatlanul meggyőződése, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás biztonságosabbá teszi a világot.

A német kormány szerint az európai uniós jog alapján lehetővé kell tenni legális üzleti kapcsolatok fenntartását Iránnal. Berlin intenzív megbeszéléseket folytat erről partnereivel - mondta egy szóvivő. Steffen Seibert kiemelte, hogy Németország továbbra is kitart az iráni atomprogramról 2015-ben kötött többhatalmi szerződés mellett.

Svájc hétfőn közölte, hogy olyan, humanitárius célú fizetési csatorna létesítéséről tárgyal az Egyesült Államokkal és Iránnal, amely lehetővé tenné, hogy az Irán ellen ismét elrendelt amerikai szankciók hatályba lépése után is élelmiszert és gyógyszert szállíthassanak az országba.

A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség időről időre közzétett jelentéseiben megállapította, hogy Irán betartja az 2015-ös atomszerződésben vállalt kötelezettségeit.