Véleménynyilvánító népszavazást tartottak vasárnap Macedóniában arról, hogy az ország lakossága támogatja-e az EU- és a NATO-csatlakozáshoz vezető út fontos állomásaként kötött egyezséget Macedónia névváltoztatásáról. Noha a referendum nem érte el az 50 százalékos érvényességi küszöböt - a szükséges 900 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak mindössze a kétharmada (összesen 36,1 százalék) járult az urnákhoz -, a szerződés támogatóinak magas száma (több mint 90 százalék) akár elegendő is lehetne ahhoz, hogy az európai és észak-atlanti integrációs folyamatban fontos mérföldkövet Macedónia meglépje.

Zoran Zaev miniszterelnök a várható alacsony részvétel tudatában előzetesen utalt is rá:

csak a választás jogával élők véleményét veszik figyelembe a voksolást követően, a macedón jobboldal viszont vele szemben saját sikereként könyveli el az alacsony részvételt,

s hogy az emberek megvédték az ország nevét.

Fokasz Nikosz szociológus, az ELTE tanára szerint a referendum után az egyik történés, hogy előre hozott választásokat írnak ki.

"A miniszterelnök a parlament elé viszi az alkotmánymódosítás ügyét, és ha ott nem kapja meg a kétharmados többséget, akkor fog előre hozott választásokat kérni"

- húzta alá az InfoRádiónak nyilatkozva Fokasz.

Ismert, az ország jobboldali államfője korábban személyesen szólította bojkottra a szavazókat, és mint a szakértő kifejtette, nem is volt hajlandó tárgyalni a kormányfővel a Görögországgal kötött megállapodásról, "teljes mértékben szembement az egyezménnyel".

Fokasz Nikosz elmondta még, hogy Görögországban hasonló a fogadtatása a szerződésnek, "idegenül hat", hiszen az elmúlt évtizedekben más keretrendszerben hallottak a két ország között 27 éve fennálló névvitáról.

A szakértő szerint amennyiben az alkotmánymódosítás ügye sikerre megy, Görögország parlamentje ratifikálhatja immár Észak-Macedónia uniós és NATO-csatlakozását, ami az integráció szempontjából jelenleg kulcsfontosságú.

A névvita 1991, Jugoszlávia széthullása és Macedónia megalapítása óta dúl a két állam között, mivel Görögország egyik északi tartományát Makedóniának hívták, jelentős macedón kisebbséggel. A görögök, tartva attól, hogy északi szomszédjuknak területi követelések lesznek, mindezidáig akadályozták a volt jugoszláv tagállam integrációs folyamatait.