eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Pszaradesz, 2018. június 17.Alekszisz Ciprasz görög (j) és Zoran Zaev macedón macedón miniszterelnök, miután külügyminisztereik aláírták a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében, a Preszpa-tó görög oldalán fekvő Pszaradesz faluban 2018. június 17-én. (MTI/AP/Jórgosz Karahalisz)
Nyitókép: Jórgosz Karahalisz

Elbukott a népszavazás, mégis megváltozhat Macedónia neve

A végül érvénytelen vasárnapi referendum ugyanis csak véleménynyilvánító népszavazás volt, így Észak-Macedóniára változhat Macedónia neve a Görögországgal kötött korábbi egyezségnek megfelelően.

Véleménynyilvánító népszavazást tartottak vasárnap Macedóniában arról, hogy az ország lakossága támogatja-e az EU- és a NATO-csatlakozáshoz vezető út fontos állomásaként kötött egyezséget Macedónia névváltoztatásáról. Noha a referendum nem érte el az 50 százalékos érvényességi küszöböt - a szükséges 900 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak mindössze a kétharmada (összesen 36,1 százalék) járult az urnákhoz -, a szerződés támogatóinak magas száma (több mint 90 százalék) akár elegendő is lehetne ahhoz, hogy az európai és észak-atlanti integrációs folyamatban fontos mérföldkövet Macedónia meglépje.

Zoran Zaev miniszterelnök a várható alacsony részvétel tudatában előzetesen utalt is rá:

csak a választás jogával élők véleményét veszik figyelembe a voksolást követően, a macedón jobboldal viszont vele szemben saját sikereként könyveli el az alacsony részvételt,

s hogy az emberek megvédték az ország nevét.

Fokasz Nikosz szociológus, az ELTE tanára szerint a referendum után az egyik történés, hogy előre hozott választásokat írnak ki.

"A miniszterelnök a parlament elé viszi az alkotmánymódosítás ügyét, és ha ott nem kapja meg a kétharmados többséget, akkor fog előre hozott választásokat kérni"

- húzta alá az InfoRádiónak nyilatkozva Fokasz.

Ismert, az ország jobboldali államfője korábban személyesen szólította bojkottra a szavazókat, és mint a szakértő kifejtette, nem is volt hajlandó tárgyalni a kormányfővel a Görögországgal kötött megállapodásról, "teljes mértékben szembement az egyezménnyel".

Fokasz Nikosz elmondta még, hogy Görögországban hasonló a fogadtatása a szerződésnek, "idegenül hat", hiszen az elmúlt évtizedekben más keretrendszerben hallottak a két ország között 27 éve fennálló névvitáról.

A szakértő szerint amennyiben az alkotmánymódosítás ügye sikerre megy, Görögország parlamentje ratifikálhatja immár Észak-Macedónia uniós és NATO-csatlakozását, ami az integráció szempontjából jelenleg kulcsfontosságú.

A névvita 1991, Jugoszlávia széthullása és Macedónia megalapítása óta dúl a két állam között, mivel Görögország egyik északi tartományát Makedóniának hívták, jelentős macedón kisebbséggel. A görögök, tartva attól, hogy északi szomszédjuknak területi követelések lesznek, mindezidáig akadályozták a volt jugoszláv tagállam integrációs folyamatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×