Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke kezdeményezte a tanácskozást, amelyre meghívták a környezetvédelmi minisztert is, akit végül Szép Róbert, a Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője képviselt.

A megbeszélésen mindenki egyetértett abban, hogy túlszaporulatról van szó a medvék esetében, a kérdés az, hogy ezt a helyzetet milyen eszközökkel lehet megoldani. Az ülésen arra jutottak, hogy

a vadászegyesületeknek el kell készíteniük és sürgősséggel a minisztériumba kell juttatniuk azt a dokumentációt, amely alapján a tárca jóváhagyhatja a veszélyes példányok kiemelését.

Borboly Csaba szerint nem az elköltöztetés a legjobb megoldás, hiszen a más, ismeretlen környezetben magához térő medve valószínűleg még agresszívabb lesz. Nyilván a bocsok sorsa külön kérdés, őket a létező rehabilitációs rezervátumok gondjaira kell bízni.

Amíg a helyzet stabilizálódik, a Hargita Megyei Zsandárfelügyelőség folyamatos járőrszolgálatot biztosít Tusnádfürdőn,

csak vasárnap éjjel öt beavatkozásuk volt, de egyértelmű, hogy a jelenlegi jogi keretek között szélesebb beavatkozási lehetőségük nincs.

A tanácskozás egyik résztvevője, Szép Róbert főfelügyelő arról beszélt, hogy szabályozni kell az erdei gyümölcsök betakarítását, egyáltalán az erdő használatát, hiszen lényegében elveszik a vadak elől a táplálékot. Lépéseket kell tenni az erdei quadozás és terepmotorozás megszüntetésére, mert ezek a tevékenységek a vadak életterébe való beavatkozásnak minősülnek.

Szép Róbert szerint ezeknek a tevékenységeknek lehet az egyik következménye, hogy a medvék megjelentek a lakóterületek közelében, vagyis szerinte

nem a "városi legendaként elterjedt mértéktelen fakivágás" miatt mennek a medvék a városba,

ugyanis Hargita megyében növekvő tendenciát mutat az erdős területek mennyisége.

Borboly Csaba ismét szólt a megelőzési tevékenységek finanszírozásának hiányárólt. Mint mondta, mindaddig amíg az illetékes minisztériumok jóváhagyják a megfelelő finanszírozási alapot, Hargita Megye Tanácsa a vidékfejlesztési egyesülete révén lát lehetőséget a prevenciós tevékenységek finanszírozására. A kártérítési folyamatot is átláthatóvá és egyszerűvé kell tenni, emelte ki a megyeelnök, hiszen

a gazdák több mint kétharmada nem jelenti be a támadásokat, mert nem bíznak a rendszer működésében és reakciókészségében.

A Hargita Megyei Zsandárfelügyelőség vezetője, Dan-Paul Iamandi fontosnak tartja tisztázni az elszállítási procedúra részleteit, és konkrétan meghatározni, hogy mi a szerepe a folyamatban a zsandárságnak, a környezetvédelemnek vagy a vadásztársaságnak.

A romániai vadállomány, beleértve a medvéket, az állam tulajdona, tehát az állam működését biztosító kormánynak a feladata lenne meghozni a megfelelő döntéseket - mondta Borboly Csaba. A megyeelnök hozzátette ugyanakkor, hogy a jelek szerint Bukarest a megyétől várja a megoldást. A megyében pedig egyelőre annyit tehetnek, hogy járőröznek, jobban odafigyelnek a medve számára csaliként működő szeméttárolókra.

Az elmúlt években megközelítőleg negyven medvét sikerült azonosítaniuk Tusnádfürdőn, ebből 15 a városban vagy annak szűk vonzáskörében él.

Tehát több mint egy éve tudják, hogy baj van, de nem léptek, és most a joghézagok mögé bújnak, hogy az elmúlt tíz évben meg nem hozott döntések ügyét eltussolják.

- fogalmazott Borboly Csaba, aki bízik benne, hogy a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a vadásztársulás 12 medvét kiemelési kérésre mind pozitív válasz érkezik már kedden.