Chris Grayling közlekedési miniszter, aki a londoni alsóházban ismertette az évek óta feszült figyelemmel várt döntést, "történelmi horderejűnek" nevezte a legnagyobb londoni repülőtér új pályájának engedélyezését. Szavai szerint a beruházást az Egyesült Királyság nemzeti érdekei diktálják.
Grayling szerint a brit polgári repülési ágazat a legnagyobbak közé tartozik a világon. A szektor 22 milliárd fonttal (8 ezer milliárd forinttal) járul hozzá a brit hazai össztermék (GDP) éves értékéhez, félmillió alkalmazottat foglalkoztat, évente 285 millió utast szolgál ki, és tavaly 2,6 millió tonna teherárut továbbított.
Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere azonban "megtelt", kapacitásszűkössége miatt máris lemaradásban van a globális versenytársak mögött, és ez a brit gazdaság egészére is kihat - hangsúlyozta a miniszter.
Grayling elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése "heves érzelmeket szít" az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (950 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.
A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.
A repülőtér jelenlegi területétől északnyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.
A kormány döntését még az alsóháznak is jóvá kell hagynia. A végszavazás július közepéig várható.
A döntés bejelentésével egy időben közzétett 93 oldalas hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint).
Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.
Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya, és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.
Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.
Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben bejelentette, hogy ha kell, "a buldózerek elé fekve" akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését.