A résztvevők többsége pesszimista véleményeket fogalmazott meg, sokak szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a június végi EU-csúcsig sikerül megállapodásra jutni az új közös menekültügyi szabályozásról.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos aláhúzta: a keddi egyeztetésnek nem az volt a célja, hogy végleges konszenzust hozzanak tető alá, ráadásul "az sem jelenti a világ végét, ha az eredeti júniusi határidőt ki kell terjeszteni néhány héttel", ennél fontosabb, hogy figyelembe vegyék minden fél álláspontját.

Elmondta, az utóbbi három évben jelentősen csökkent az Európába érkezők száma, jobban védik az unió külső határait, továbbá komoly előrelépést sikerült elérni az elutasított menedékkérők visszatérítésében. Tapasztalható ugyan nyomás a migrációs útvonalak némelyikén, de ez össze sem vethető a 2015-ös állapotokkal - tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva Avramopulosz kijelentette: a dublini rendszer halott, a reform azonban nem, mindenképp kompromisszumra kell jutni. Hangsúlyozta, az előző uniós menekültügyi reformon nyolc évig dolgoztak, most ez véleménye szerint gyorsabban fog menni.

Hozzátette, az EU soha nem fogja az "ausztrál modellt" követni, az uniós megközelítés az alapvető emberi jogok tiszteletén alapul.

Az unió soros elnökségét betöltő Bulgária belügyminisztere úgy vélekedett, hogy az utóbbi hónapokban számottevő előrehaladást értek el. Valentin Radev elismerte, nem lesz egyszerű megtalálni a megoldást, amely megfelelő egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősségvállalás között, de úgy vélekedett, hogy jó úton vannak efelé.

Stephan Mayer német belügyi államtitkár rámutatott, hogy a bolgár EU-elnökség reformtervezetét nem csak az olasz kormány és például a visegrádi államok ellenzik, azt jelenlegi formájában Németország sem tudná jóváhagyni, bizonyos pontjai ugyanis elfogadhatatlanok Berlin számára.

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt a szabályozatlan beáramlást kell megszüntetni, utána lehet megegyezi a tagállamok közötti feladatmegosztásról. "Európa végét jelenti, ha nem tudunk megoldást találni az illegális bevándorlók masszív áradatára, ez esetben soha nem fogunk kikerülni ebből a válságból" - fogalmazott.

Helene Fritzon svéd migrációügyi miniszter szerint az olasz és a szlovén választások eredménye, a "keményebb politikai klíma" még a korábbinál is nehezebbé teszi a megállapodást.

"Csak akkor kerülhetünk ki a bénultságból, ha mindannyian megértjük, hogy kompromisszumra kell jutni" - mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

Lars Loekke Rasmussen dán kormányfő ugyanakkor derűlátóbban nyilatkozott, mondván, szerinte már jövőre hatályba léphet majd az új uniós menekültügyi szabályozás.

Egyes sajtóhírekben kiemelték, hogy a találkozóról két "kulcsszereplő" is hiányzott: Horst Seehofer német belügyminiszter és olasz kollégája, Matteo Salvini.