Amber Rudd - aki Theresa Mayt követte a belügyminiszteri tisztségben - abba a hirtelen rendkívüli erővel fellángolt belpolitikai botrányba bukott bele, amely az egykori brit gyarmatokról az elmúlt évtizedekben Nagy-Britanniába áttelepült bevándorlókkal szembeni brit kormányzati bánásmód miatt robbant ki.

Rudd az utóbbi napokban egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatokat tett arról, hogy voltak-e a belügyi tárcának kijelölt "célszámai" a tisztázatlan jogi státusú egykori bevándorlók és leszármazottaik kitoloncolására, és arról, hogy neki pontosan mennyi információja volt erről az ügyről.

A londoni alsóházban tett minapi nyilatkozatában először azt mondta, hogy nem volt tudomása ilyen kitoloncolási tervszámokról. Nem sokkal később azonban kénytelen volt elnézést kérni, miután The Guardian című baloldali brit napilap közölt egy belső leiratot, amelyet a belügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője küldött tavaly Amber Ruddnak, és amely egyértelműen utalt ilyen célszámok létezésére. Ráadásul vasárnap este a lap közzétett egy olyan levelet is, amelyet Rudd maga írt Theresa May miniszterelnöknek "nagyra törő és megvalósítható" kitoloncolási célszámok kijelölésének szükségességéről.

A botrány közvetlen előzményeként ugyancsak a The Guardian feltárta, hogy a konzervatív párti brit kormány az elmúlt években egyre több olyan nagy-britanniai lakost minősített illegális bevándorlóvá, akik, vagy akiknek közvetlen felmenői a II. világháború után, a felbomló brit gyarmatbirodalomból települtek át Nagy-Britanniába és a korabeli nemzetközösségi törvény alapján brit állampolgárságot kaptak.

Őket és leszármazottaikat közkeletűen Windrush-nemzedéknek nevezik Nagy-Britanniában, mivel a háború utáni első bevándorló csoportok között volt az a 693 egykori gyarmati polgár, aki az Empire Windrush nevű személyszállító hajón érkezett Jamaicából Londonba 1948-ban.

A The Guardian feltáró riportja szerint az elmúlt időszakban - részben még Theresa May belügyminisztersége idején - a Windrush-nemzedék számos tagja kapott hivatalos értesítést a brit kormánytól, hogy számítson közeli kitoloncolására, mivel nincsenek olyan hiteles okmányok, amelyek bizonyíthatnák tartózkodási jogosultságukat.

Az érintettek zöme Nagy-Britanniában született, vagy kisgyermekként 50-60 éve érkezett az országba, az elmúlt évtizedekben törvényesen dolgozott és adót fizetett, abban a tudatban, hogy brit állampolgársága van. Közülük sokan arról számoltak be, hogy a kitoloncolással fenyegető hivatalos értesítések mellett az utóbbi időben a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) is gyakran megtagadta tőlük az ellátást.

A gyorsan belpolitikai botránnyá fajuló ügy kirobbanása után Amber Rudd - egyik utolsó belügyminiszteri ténykedésével - a múlt hét elején bejelentette az alsóházban, hogy a belügyminisztérium leállította a kitoloncolási értesítések kiküldését, és az érintettek soron kívül, ingyen kérelmezhetik állampolgársági státusuk rendezését.

Amber Rudd személyében a Konzervatív Párt egyik legelkötelezettebb EU-párti politikusa távozik a kormányból. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában Rudd a bennmaradás mellett érvelő tábor prominens politikai személyisége volt, és többször is nyilvánosan összecsapott Boris Johnsonnal, a jelenlegi brit külügyminiszterrel, a kilépésért kampányoló konzervatív párti szárny frontemberével.

Amber Rudd a népszavazás után vette át a belügyi tárca vezetését Theresa Maytől, aki David Cameront váltotta a miniszterelnöki székben. Cameron, aki szintén a további brit EU-tagság mellett kampányolt, a referendum után lemondott és kivonult a brit nagypolitikából.