Infostart.hu
eur:
373.05
usd:
339.93
bux:
140424.09
2026. november 20. péntek Jolán
Meglepő, de nálunk is ez az egyik legveszélyesebb betegség

Meglepő, de nálunk is ez az egyik legveszélyesebb betegség

Kétszer több ember veszti életét Európában trombózisban, mint mell és prosztatarákban és közlekedési balesetben együttvéve. Pénteken volt a Trombózis Világnapja a betegség tüneteiről, a genetikai hajlamról és a kezelésről Pfliegler György, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság vezetőségének tagja beszélt az InfoRádiónak.

A vénás tromboembólia a szív- és élrendszeri betegségek egyik nagyon súlyos válfaja, mely kiemelt halálozási tényező az Európai Unióban – hangsúlyozta az orvos. A felmérések szerint nagyobb médiafelületet kapó betegségeknél – például az AIDS-nél és a ráknál –, de az autóbaleseteknél is több halálos áldozatot követel.

Az utóbbi években jelentősen javultak a megelőzés esélyei,

melyhez a molekulatömegű heparinok alkalmazása, valamint az új típusú, szájon át bevehető alvadásgátlók elterjedése is hozzájárult.

A trombózisok száma azonban nem csökken,

száma azonban nem csökken, ami részben a demográfiai sajátosságoknak köszönhető: mivel ez betegség leginkább az idősekre jellemző, így az elöregedő társadalom, és a – többek között az egészségügy fejlődésének köszönhetően is – megnövekedett várható élettartam miatt magas a megbetegedések száma.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy nem kizárólag a szépkorúak vannak veszélyben, ugyanis vannak olyan

veleszületett, trombózisra hajlamosító tényezők,

melyek fiatal korban is vezethetnek tüdőembóliához vagy trombózishoz.

A vénás tromboembólia klasszikus tünete a fájó, megdagadó, bevörösödő láb, míg a tüdőembóliára mellkasi fájdalom, nehéz légzés és véres köpet észlelésekor lehet gyanakodni. De van, amikor ennél alattomosabban, kevésbé észrevehető módon alakul ki a betegség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×