Infostart.hu
eur:
373.36
usd:
340.5
bux:
139574.77
2026. november 20. péntek Jolán

Juncker megfenyegette Magyarországot

Kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásától elzárkózó tagállamok, köztük Magyarország - jelezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy német lapinterjúban.

A Der Spiegel című hírmagazin szombati keltezésű - digitális formátumban péntek este megjelent - számában közölt interjúban kiemelte: mindössze néhány olyan tagállam van, amely nem akar részt venni a 200 ezer menekült elosztásáról szóló döntés végrehajtásában, és a bizottság a jövő héten megtárgyalja azt a kérdést, hogy indítson-e kötelezettségszegési eljárást ellenük.

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiáról és Magyarországról van-e szó, azt mondta, hogy "ezekről, és más államokról". Aki nem vesz részt a döntés végrehajtásában, "számolnia kell azzal, hogy kötelezettségszegési eljárást kap a nyakába" - tette hozzá Jean Claude Juncker.

Kifejtette, hogy döntés még nincs az ügyben, ő személyesen pedig az eljárás megindítását pártolja. Nem a fenyegetés, nyomásgyakorlás céljával, hanem azért, mert a bizottságnak egyértelművé kell tennie, hogy a meghozott döntések a hatályos jog részét jelentik akkor is, ha egy tagország a döntés ellen szavazott.

"Az európai szolidaritásról van szó, amely nem lehet egyirányú utca" - jelentette ki az EB elnöke.

Arra a felvetésre, hogy az EU megtűr soraiban egyre inkább autoriter módon tevékenykedő tagokat, így Lengyelországot és Magyarországot, Jean Claude Juncker hangsúlyozta, hogy "nagyon is vannak még különbségek Lengyelország és Magyarország, illetve a világ emberi jogokat megvető része között". Azonban az is igaz, hogy a bizottság "veszekedős párbeszédet" folytat Lengyelországgal és Magyarországgal.

Arra a kérdésre, hogy miért utasítja el azt a német kormányzati felvetést, miszerint meg kell vonni uniós támogatásokat a jogállami alapelvek ellen vétő tagországoktól, azt mondta, hogy néha neki is lenne kedve megkurtítani a "rakoncátlan" tagok támogatását, de a józan ész és a tapasztalat azt mutatja, hogy nem ez lenne a helyes út, mert nincs szükség újabb olyan ügyekre, amelyek megosztják a tagállamokat.

Jean-Claude Juncker arról is beszélt, hogy jól "kijön" Orbán Viktorral, legalábbis ami a személyes érintkezést illeti, tartalmilag viszont kevesebb az egyetértés. "Gyakran veszekszünk" - mondta az EB elnöke.

Arra a kérdésre, hogy miként néz ki egy ilyen veszekedés, és vajon Orbán Viktor feldühödik-e, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy a magyar kormányfő "nem akad ki soha, azt inkább én teszem".

Mint mondta, legfőképpen a nemzeti konzultáció kérdőívei és az Állítsuk meg Brüsszelt! jelmondat miatt mérgelődik. Ismertette: elmondta Orbán Viktornak, hogy "ezzel saját magadat állítod meg, mert te is Brüsszel vagy". A magyar miniszterelnök valamennyi döntésben részt vesz, ezért elfogadhatatlan "úgy tenni, mintha Brüsszel egy idegen hatalom volna", amely titokban "magyarellenes" tevékenységet folytat - mondta Jean-Claude Juncker.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×