Elemzők szerint a választás egyik tétje az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött bécsi megállapodás sorsa, illetve hogy a perzsa állam a Róháni által megkezdett reformfolyamat, a nyugati nyitás útján marad-e, vagy pedig ismét bezárkózik.

Az iráni elnökválasztások történetéből kiindulva jók Róháni esélyei, ugyanis 1981 óta a második négyéves ciklusára pályázó, hivatalban levő elnök még egyszer sem veszített választást. Róháni a választási kampányban azt hangoztatta, hogy ellenfelei szabotálni akarják a bécsi egyezményt, és újra be akarják csukni a Nyugat irányába nyitott kapukat.

Az elnök szerint arról kell dönteni a választóknak, hogy nyitottságot vagy újabb elszigetelődést szeretnének.

A politikai tapasztalattal ugyan nem rendelkező Ebrahim Raiszi volt teheráni főügyészről azonban azt tartják, hogy közel áll a legfőbb vallási és politikai vezetőhöz, Ali Hameneihez, sőt egyes vélemények szerint akár Hamenei utódja is lehet majd. Ráadásul egy több milliárd dollár felett rendelkező, kiterjedt gazdasági érdekeltségekkel bíró befolyásos vallási alapítvány irányítója is.

Raiszi győzelme véget vethet a nyugati országok irányába tett nyitási folyamatnak - mutatott rá egy teheráni politológus. Raiszi keményen bírálja az atommegállapodást, amely szerinte nem hozta meg a várt gazdasági hasznot.

Komoly ütőkártya Raiszi kezében, hogy az európai pénzintézetek továbbra is vonakodnak az iráni befektetésektől,

mert néhány amerikai és nemzetközi szankció még mindig érvényben van Teheránnal szemben. Róháni kihívója az "ellenállásra" alapozná az ország gazdaságát, amelyet elképzelései szerint függetleníteni kellene a Nyugattól. Gazdasági szakértők szerint azonban ezt lehetetlen lenne megvalósítani, az elavult infrastruktúrát csak nyugati technológiával lehetne korszerűsíteni.

Politikai elemzők, illetve némi közvélemény-kutatási előrejelzés szerint Haszan Róháni kaphatja a legtöbb szavazatot május 19-én, de

a győzelemhez szükséges többséget - a voksok legalább 50 százalékát - valószínűleg nem tudja majd megszerezni.

Emiatt második fordulót tarthatnak az első két helyen végzett jelölt részvételével május 26-án.

Róháni és Raiszi mellett még két - a győzelemre gyakorlatilag teljesen esélytelen - elnökjelölt van versenyben: Musztafa Mirszalim volt kulturális miniszter és Musztafa Hasemi Taba volt ipari miniszter.

Összesen 1636 jelentkező pályázott idén az elnökjelöltségre, közülük választotta ki a választásokat felügyelő Őrök Tanácsa, hogy kik indulhatnak az államfői tisztségért. Bár 137 nő is pályázott, az Őrök Tanácsa idén sem vett fel egyetlen nőt sem az elnökjelöltek végleges listájára.

Az elnökválasztás közép-európai idő szerint reggel fél 6-tól délután fél 4-ig tart. Több mint 55 millió választásra jogosult szavazót várnak az urnákhoz. A végeredményt várhatóan vasárnap hozzák nyilvánosságra.