Infostart.hu
eur:
373.37
usd:
340.38
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszaülhetett a nagyok asztalához

Oroszországot ismét odaengedték a nagyhatalmak asztalához, de azt még nem tudni, hogy ez csak a szíriai konfliktusra vonatkozik, vagy világpolitikai státuszt is jelent-e - mondta Sz. Bíró Zoltán. A történész, Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszaülhetett a nagyok asztalához

Oroszország számára Szíria azért kiemelten fontos terület, mert a térségben csupán a szíriai rezsim maradt szövetségese, ráadásul az egykori Szovjetunió határain túl csupán ott van katonai támaszpontja – mondta az Oroszország-szakértő.

„De nagyon tudatos döntés volt, részben az orosz társadalom figyelmét az ukrajnai kudarc vagy patthelyzetről el kellett forgatni, másrészt az a remény éltette, hogy a szíriai beavatkozással olyan fontos és megkerülhetetlen tényező lesz. Oroszországot az ukrajnai események nyomán kizárják a G8-as csoportból, egyfajta politikai karanténba helyezi nyugat vezető hatalmainak köre, azt gondolta,

a szíriai jelenléttel visszakerül a nagyok asztalához.”

Oroszország ezzel a lépéssel valóban komoly tényező lett, ám azt továbbra sem tudni, hogy milyen szinten – tette hozzá Sz. Bíró Zoltán.

„Ebben még igazi eligazítással Trump még nem tudott szolgálni, hogy ez csak a Közel-Keletre vagy más globális kérdésekre vonatkozóan is visszaengedést jelent. Ez továbbra is nyitott. Az nem kétséges, hogy

Szíria kérdésében megkerülhetetlen.”

Az Oroszország-szakértő hangsúlyozta: a késő jelcini, korai putyini időkben Moszkva együttműködő és normakövető volt, így együttműködésre alkalmasként tartották számon – kérdés, hogy ezt a státuszt sikerül-e visszanyernie.

Oroszország azért nem tekinti barátnakMagyarországot

Oroszország számára néhány éve fontos lett, hogy a volt szovjet érdekszférában egy országgal – Magyarországgal – kapcsolatot tud demonstrálni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.

„Azok után, hogy 2014 elejétől, az ukrajnai válsághoz kapcsolódóan Oroszország körül kezd elfogyni a levegő, és a nyugati vezető hatalmakkal: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és más fontos nemzetközi szereplőkkel feszültté vált a viszony, annak jelentősége és értéke, hogy egy EU- és NATO-tag, egykori szocialista ország vezetője hajlandó vele magasszintű politikai kapcsolatokat fenntartani: szívesen utazik Moszkvába és örömmel látja vendégül, felértékelődött.”

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszaülhetett a nagyok asztalához

Sz Bíró Zoltán hozzátette: Moszkva számára az is fontos, hogy olyan témákat, mint például az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásának kérdése, ne csak Vlagyimir Putyin, de egy uniós ország vezetője is napirenden tartsa.

„Ebben a tekintetben is fontos lehet Magyarország Oroszország számára, abban nem bízom, hogy azt gondolná Oroszország, hogy esetleg vétózna is szankciós ügyekben Magyarország. Bár a magyar külügyminiszter által állított szankciós veszteségek retorikája és a ténylegestől minden bizonnyal jóval magasabbra emelt szintje mintha ezt előlegezte volna meg, de nem hiszem, hogy Moszkva ennek érdekében nyomást akarna gyakorolni Magyarországra.”

Az Oroszország szakértő hangsúlyozta: Magyarországot Moszkva nem tekinti barátnak, de

néhány témában hasonlóak a két ország érdekei.

„Bizonyosfajta érdekazonosságot érzékelnek annak következtében, hogy a magyar miniszterelnök nem egy kérdést – migráció, uniós belső egysége - az Európai Unió országainak többségétől eltérően ítél meg. Olyan, mint ha párhuzamosan nagyon hasonló dolgokat mondanának, de Putyin valószínűleg emlékszik az ellenzéki Fideszre, amikor nagyon éles hangon bírálta a szociálliberális kormány pragmatikus kapcsolatépítését.”

Sz Bíró Zoltán szerint az kevésbé érthető, hogy

Magyarország miért keresi a kapcsolatot egy külpolitikailag elszigetelődött, gazdaságilag lejtmenetben lévő Oroszországgal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×