Angela Merkel német kancellár felszólította Nagy-Britanniát, hogy adjon tájékoztatást a kiválási folyamatban várható további lépéseiről, az EU alapító tagországainak külügyminiszterei pedig a kiválási folyamat megindítását sürgették. Emellett Merkel és Francois Hollande francia elnök is a szakszerű és objektív egyeztetés fontosságát hangsúlyozta a kiválási folyamatban.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán azt mondta, "az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy "macska-egér játék" kezdődik el.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Didier Reynders belga külügyminiszter pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.

A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint "a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet". "Meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni" - tették hozzá. "Tudatában vagyunk annak, hogy az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében" - olvasható a közös közleményben.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei, és haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban. A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor a nagy többség a bennmaradásra voksolt.

Napközben bejelentette távozási szándékát Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja. A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta a népszavazás kimeneteléért, és pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a Brexit az uniós vezetők "krónikus hiányosságainak", valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye. "Bármennyire is elszomorít minket a brit emberek döntése, tiszteletben kell tartani. Nem hibáztathatjuk a briteket (...) amikor a megszorítás politikája előtt nyitottak a határok, de az emberek előtt zárva vannak" - fogalmazott Ciprasz.

Mindeközben szombatra már meghaladta az 1,2 milliót azoknak a briteknek a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.

A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt.