Infostart.hu
eur:
372.86
usd:
340.1
bux:
139813.96
2026. november 20. péntek Jolán

"Gyengén kezelte a pénzügyi válságot az Európai Bizottság"

Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére "általánosságban véve" gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak - írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.

A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam (Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália) esetében a pénzügyi segítségnyújtást.

Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba - mutattak rá a dokumentumban.

A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették és sikeresen indították el a reformokat - közölték.

A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben levő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek. Egyes országok hiánycéljait kevésbé szigorúan állapították meg, mint ahogyan azt azok gazdasági helyzete indokolta volna.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. A dokumentáció hiányosságai pedig nem tették lehetővé, hogy visszamenőleg részletesen elemezni lehessen a meghozott döntéseket.

"A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból" - közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kijátszhatatlan, kvantumtechnológián alapuló biztonsági rendszert teszteltek az Egyesült Államokban

Kijátszhatatlan, kvantumtechnológián alapuló biztonsági rendszert teszteltek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének (NIST) kutatói egy úttörő kísérletben bizonyították, hogy a kvantummechanika törvényszerűségeivel kétséget kizáróan igazolható egy személy fizikai tartózkodási helye. A Nature folyóiratban publikált eredmények alapján a kutatócsoportnak sikerült bezárnia azokat a biztonsági kiskapukat, amelyek a korábbi, kvantumalapú helymeghatározási módszereket sebezhetővé tették a csalókkal szemben. A technológia alapjaiban változtathatja meg a kiberbiztonságot, mivel a digitális hozzáférést a fizikai világhoz köti - számolt be a Phys.org.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×