Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
333.97
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Izraelt feldühítette a svéd külügyminiszter kijelentése

Izrael bekérette szerdán a svéd nagykövetet, mert Jeruzsálemet "feldühítette" Margot Wallström svéd külügyminiszter azon kijelentése, miszerint "hitelesen" ki kellene vizsgálni a palesztin merénylőkkel szembeni, sok esetben a támadó halálával végződő izraeli katonai fellépés jogszerűségét.

Margot Wallström már korábban is több ízben bírálta Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikáját.

Az izraeli külügyi tárca a keddi kijelentésre reagálva közleményében azt írta, Wallström nyilatkozata újabb tanúbizonyságát adja Izraellel szembeni elfogult, sőt ellenséges hozzáállásának.

Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes, akit a Times of Israel hírportál idézett, kijelentette, hogy Izrael "nem látja szívesen" Svédország hivatalos képviselőit. "Izrael bezárja kapuit a Svédországból érkező hivatalos látogatók előtt" - mondta Hotoveli.

Izraeli politikai források ugyanakkor azt mondták, Benjámin Netanjahu miniszterelnök - aki egyben az ország külügyminisztere is - nem támogatja Hotoveli állásfoglalását.

A külügyi tárca egyik szóvivője később Izrael álláspontját ismertetve azt mondta, Wallströmöt "nem látják különösebben szívesen" az országban. "Amennyiben (a miniszter) Izraelbe látogatna, nem fogadnák izraeli tisztségviselők".

A svéd diplomácia vezetőjének szavait előzőleg ellenzéki politikusok is élesen bírálták. Jichák Hercog baloldali izraeli ellenzéki vezető a Facebook közösségi oldalon azt írta: "vajon hogy fog reagálni Svédország, ha ott is hasonló terrorcselekmények történnek (...)?". Avigdor Liberman jobboldali politikus még élesebben fogalmazott. "Az egyetlen, amit még nem tett meg velünk a svéd külügyminiszter asszony, az az, hogy nem csatlakozott személyesen a palesztin terroristákhoz és nem késelte meg a zsidókat" - írta.

A két ország viszonyát már eddig is beárnyékolta, hogy Svédország 2014-ben - az Európai Unió "régi" tagállamai közül elsőként - elismerte a palesztin államiságot.

Szeptember közepén erőszakhullám kezdődött Izraelben napi rendszerességgel ismétlődő, gyakran halálos kimenetelű erőszakos palesztin tüntetésekkel, valamint általában késeléses merényletekkel. Az erőszakhullámban több mint 20 izraeli és 140-nél is több palesztin vesztette életét. Az izraeli hatóságok adatai szerint utóbbiak nagyjából kétharmada merényletet követett el vagy kísérelt meg, a többiek a biztonsági erőkkel zajlott összecsapásokban haltak meg.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×