Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Kihirdette a levélben való szavazást lehetővé tevő törvényt a román államfő

Kihirdette a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazását lehetővé tevő törvényt Klaus Iohannis román államfő csütörtökön, miután előző nap az alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt óvást.

A törvény a parlamenti választások esetében könnyíti meg a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok voksolását, akik előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.

Az elnöki hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy Iohannis államfővé választása óta sürgette a törvény elfogadását, hiszen arra "az egész társadalom várt", és lehetővé teszi, hogy "minden román élhessen választójogával, bárhol is éljen a világban".

A jobbközép jelöltjeként induló Iohannisnak tavaly úgy sikerült legyőznie az elnökválasztáson esélyesebbnek tartott szociáldemokrata ellenfelét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt, hogy a választópolgárok a második fordulóban valósággal fellázadtak a diaszpóra választójogának elszabotálása ellen. Feltételezésük szerint ugyanis az első fordulóban a kormány rossz szervezéssel szándékosan nem biztosított megfelelő feltételeket arra, hogy a külföldön dolgozó, hagyományosan jobbra húzó román vendégmunkások leadhassák voksukat.

Iohannis választási sikerén felbuzdulva volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt próbálta napirenden tartani a diaszpóra levélben való voksolásának lehetővé tételét, végül azonban azt követően született törvény róla, hogy a Szociáldemokrata Párt új elnöke, Liviu Dragnea pártközi megállapodást ajánlott az ügyben.

A törvényt októberben fogadta el a parlament. Az alkotmányossági óvást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) terjesztette be, mivel szerintük a törvény nem garantálja a voksolás titkosságát, diszkriminatív is az országban élőkkel szemben (akik nem voksolhatnak levélben), és azt az alkotmányos előírást is sérti, miszerint a parlamentet közvetlen és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.

Csütörtökön az alkotmánybíróság közzétette döntése indoklását is, amely szerint a jogalkotó a törvény elfogadásakor "megőrizte a kellő egyensúlyt" a választások általános volta, illetve azok szabad, titkos és közvetlen jellege között.

A törvényt már a jövő évi parlamenti voksoláson alkalmazhatják, ha arra november 19. után kerül sor. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak. A jelenlegi parlament mandátuma 2016. december 19-én jár le Romániában.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×