Infostart.hu
eur:
365.04
usd:
331.46
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

A terrorizmust támogató országok amerikai listája

John Kerry amerikai és Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter csütörtök esti panamavárosi találkozóján valószínűleg szó volt az amerikai külügyminisztériumnak a terrorizmust támogató országokról vezetett listájáról, amelyen továbbra is szerepel Kuba.

Ben Cardin amerikai demokrata párti szenátor közlése szerint az amerikai külügyi tárca hosszú vizsgálatok után javaslatot tett arra, hogy töröljék Kubát az úgynevezett latorállamok listájáról. Az 1990-es években rögzült kifejezést 2002-től a "gonosz tengelye" váltotta fel, amelyen Washington Irakot, Iránt és Észak-Koreát értette. Az amerikai terrorlistán jelenleg szereplő országok:

Kuba: a karibi szigetország 1982 óta szerepel a listán. Washington azt vetette Havanna szemére, hogy más latorállamoknak segít biológiai fegyverek kifejlesztésében, továbbá terroristákat támogat más országokban, de Barack Obama amerikai elnök a héten közölte: hamarosan dönt arról, hogy levegyék-e Kubát az amerikai listájáról a két ország között decemberben elindult történelmi közeledés jegyében.

Szíria: a közel-keleti ország 1979 óta számít latorállamnak abból adódóan, hogy Damaszkusz többek között palesztin terroristáknak nyújt otthont, és libanoni politikusok elleni merényletekben is közreműködött.

Irán: az Egyesült Államok meglátása szerint az 1979-es iszlám forradalom után Irán lett a "terrorizmus legaktívabb támogatója", és ennek nyomán 1984-ben felkerült a feketelistára.

Szudán: a kelet-afrikai állam 1993 óta számít latorállamnak. Washington azzal vádolja, hogy segítséget nyújt palesztin csoportoknak, köztük a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamásznak.

Egykori lator államok:

Dél-Jemen: 1979-től a Jemennel való 1990-es egyesüléséig szerepelt a listán.

Irak: az ázsiai ország a Szaddám Huszein vezette rezsim idején - 1979 és 1982, valamint 1990 és 2003 között - számított latorállamnak.

Líbia: a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt 1979-ben került fel a listára. Az észak-afrikai országot 2006-ban törölték e nyilvántartásból, azt követően, hogy Moammer Kadhafi líbiai elnök eltávolodott a terrorizmustól, és bejelentette tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítését.

Észak-Korea: több merénylet támogatását írják a kelet-ázsiai ország számlájára. Washington 1988-ban minősítette terrorista államnak, majd 2008-ban ezt visszavonta, miután Phenjan megígérte, hogy lemond atomprogramjáról.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint ismét nő a különbség a kormányzó Tisza és a Fidesz között, ami a Medián múlt heti eredményeit is megerősíti.  A biztos szavazó pártválasztók körében a kormánypárt szeptember óta 62-ről 68 százalékra erősödött, míg a Fidesz 26-ról 24 százalékra gyengült, a Mi Hazánk pedig 6 százalékra esett vissza. A friss felmérés trendfordulót jelez, hiszen a Tisza óriási előnye májustól lassan apadt, november elején viszont újra nőni kezdett. Róna Dániel, a kutatóközpont vezetője úgy látja, hogy a volt kormánytagok és Orbán Viktor családtagjainak elszámoltatása még sokáig a közélet középpontjában maradhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×